2027. január 1-jén lesz húsz éve, hogy Románia csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez idő alatt átalakult az ország gazdasága, a romániai vállalatok növekedtek, és egyre inkább bekapcsolódtak az európai piaci versenybe. A változás a mindennapokban is érezhető: az életszínvonal ma már jóval közelebb áll az uniós átlaghoz, mint a csatlakozáskor. A Banca Transilvania az évforduló alkalmából tízrészes elemzéssorozatot indít Románia fejlődéséről. A sorozat adatokon és folyamatokon keresztül mutatja be, hogyan változott a gazdaság, a beruházások, a vállalkozói környezet, hogyan fejlődtek a vállalatok, és miként alakultak a jövedelmek és az életszínvonal. Az elemzések a BT Blog / TheMacroZone felületén jelennek meg.

Ömer Tetik, a Banca Transilvania vezérigazgatója: „Életem egyik legjobb döntése volt, hogy bíztam Romániában. Itt éltem és dolgoztam az elmúlt húsz évben, és visszatekintve úgy látom, Románia rendkívüli lehetőségeket kínált azoknak, akikben volt elég türelem, bizalom és bátorság ahhoz, hogy hosszú távra fektessenek be. A növekedés üteme ugyan változott, de maga a növekedés tartós volt, és az irány mindvégig egyértelmű. A következő években is Romániára fogadok, hiszek abban, hogy az ország gazdasági értelemben magasabb ligában is játszhat. Ehhez összetettebb gazdaságra, több hazai tőkére, regionális vállalatokat építő vállalkozókra és olyan bankokra van szükség, amelyek támogatni tudják ezeket a törekvéseket. Természetesen még sok a teendőnk, de ha megnézzük, honnan indultunk és hol tartunk ma, van okunk bízni abban, amit a következő években felépíthetünk”.

Mennyit változott Románia?

Az átalakulás egyik legfontosabb mutatója a gazdasági konvergencia. Románia uniós csatlakozásakor az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított GDP az Európai Unió átlagának mintegy 44%-át érte el. 2025-re ez az arány 78%-ra emelkedett. Románia két évtized alatt így több mint 30 százalékpontot dolgozott le az uniós átlaghoz viszonyított lemaradásából. A fejlődés üteme sem az egyes időszakok, sem a régiók tekintetében nem volt egyenletes, és különbségek ma is fennállnak. A változás nagyságrendjét az is érzékelteti, mi áll a számok mögött: vállalkozók, akik mertek beruházni; vállalatok, amelyek szolgáltatásokat fejlesztettek és munkahelyeket teremtettek; emberek, akik új készségeket sajátítottak el vagy új szakmát tanultak; közösségek, amelyek éltek az uniós tagság adta lehetőségekkel. Az uniós tagság olyan keretet teremtett, amelyben e változások közül számos felgyorsulhatott: hozzáférést biztosított egy több százmillió fogyasztót jelentő piachoz, közös szabályrendszerhez, tőkéhez és beruházási forrásokhoz, valamint nem utolsósorban nagyobb kiszámíthatóságot és bizalmat teremtett Románia, illetve az országban megvalósuló hosszú távú beruházások iránt.

Pozitív egyenleg

Az európai uniós tagság egyik legkézzelfoghatóbb előnye az uniós forrásokhoz való hozzáférés. 2007 és 2025 között Románia mintegy 108,3 milliárd euró vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült, miközben hozzávetőleg 35,9 milliárd euróval járult hozzá az EU költségvetéséhez. Ez több mint 72 milliárd eurós pozitív egyenleget jelent. Másképpen fogalmazva: minden egyes euró után, amellyel Románia hozzájárult az Európai Unió költségvetéséhez, megközelítőleg három euró vissza nem térítendő uniós forráshoz jutott. Ezek a források az infrastruktúrába, a mezőgazdaságba, a vállalatokba és a közösségekbe irányuló beruházásokat egyaránt támogatták, és jelentősen hozzájárultak Románia fejlődéséhez.

A helyi piactól az európai piacig

Az uniós finanszírozásokhoz hasonlóan fontos változást jelentett az egységes piachoz való hozzáférés kínálta új perspektíva is. Egy romániai vállalat számára óriási a különbség aközött, hogy kizárólag a helyi piacra épít, vagy lehetősége van arra, hogy az európai piacon is beruházzon és versenyezzen. Az integráció megkönnyítette a romániai vállalatok bekapcsolódását az európai termelési és beszállítói láncokba, lehetővé tette a külföldi ügyfelek könnyebb elérését, valamint elősegítette a technológia és a know-how átadását.

A számok jól mutatják, milyen erőssé vált ez a kapcsolat: 2025-ben Románia mintegy 96,6 milliárd euró értékben exportált árukat, az export több mint 71%-a pedig az Európai Unió tagállamaiba irányult. A romániai áruexportból származó minden 10 euróból több mint 7 az Európai Unió piacához kapcsolódik.

Húsz év elteltével már nem csupán az a kérdés, hogy mennyit nyert Románia az európai integrációval, hanem az is, hogy miként alakíthatjuk ezt a felzárkózást a fejlődés következő szakaszává: több romániai tőkével, regionális vállalatokkal, magasabb termelékenységgel, több beruházással és nagyobb hozzáadott értékkel. Erre építhet az, aki a következő években is Romániára fogad.

Kicsid Attila, BT kommunikációs- és PR-szakértő
(Nyitókép: magnific.com / frimufilms)