Nagykároly

„Bozgorozás” a színházban

2018.12.13 - 14:15

A magyar-román együttélést boncolgató tragikomédiájával lépett fel Nagykárolyban a nagyváradi Szigligeti Színház. Szeretnek ide jönni a közönség szeretete és a színház felszereltsége okán.

Immár a harmadik éve kínál a nagykárolyi színházba szóló bérletet a Bihar megyei Szigligeti Színház. A Sebes-Körös-parti városban ugyanis különálló intézményként működik a korábbi magyar tagozat. Az Arany János nevét viselő bérlet iránt nagy a kereslet, és a nagyváradi trupp is szívesen érkezik Nagykárolyba. Mint érdeklődésünkre elmondták, magyarázat erre a közönség érezhető szeretete, illetve az épület felszereltsége.

Kedd este a váradi színház egyik „erős” darabját hozták el: a Székely Csaba írta Bányavakság című tragikomédiát, amelyet Hunyadi István rendezett. A kortárs szerző műve azok közé tartozik, amelyek a magyar-román együttélést veszik górcső alá. Nem is akárhogyan, semmiképpen sem törekszik klisék puffogtatására. De más — igencsak aktuálisnak mondott — téma is felmerül: a korrupció.

 

Komédiával leplezett tragédia

 

Egy székely faluba csöppentek bele a nézők. A választás előtti időszakba. A korábbi elöljáró újrázna, noha egy adott pillanatban önmagának is bevallja, hogy egyáltalán nem alkalmas a faluvezetői tisztségre. Hogy mégis legyen esélye, a városból hív rendőrt, s az ellenlábasa elleni nyomozásra szólítja fel. Egyébként testvérével él, akit zsarol, és minden pénzét a sok-sok éve egyetemét végző lányára költi.

Az előadás tulajdonképpen két, egymással párhuzamosan zajló részre osztható: a komédiára és a tragédiára. A komédia keretében nem egyszer a közönség interakcióját kezdeményezik a színészek. Többször is feltűnnek a nézőtéren, onnan kommunikálnak a színtéren lévőkkel, mi több, például pálinkával is kínálják a közönség tagjait (akik persze ódzkodnak elfogadni, majd azért csak élnek a lehetőséggel). A tragédia pedig a korrupció létébe, illetve a kultúrák, népek közötti viszonyba van kódolva. A román nemzetiségű rendőr önállóan cselekszik, leleplezi a polgármestert, ennek okán amaz a romániai magyar lét vélt és valós sérelmeit vágja (szó szerint is) a fejéhez, míg a karhatalom megjelenítője a román szélsőjobb logikája mentén vádaskodik.

Igen, az előadásban több alkalommal is „bozgoroznak”, „oláhoznak” stb. A közönség ezt hol megdöbbenve, a túlságosan sarkított pillanatokban megütközve, másszor pedig egyenesen kuncogva nyugtázza.

Ahogy az várható egy komédiába ágyazott tragédiától, az előadás nem szolgál recepttel, hanem mintegy a nézőkhöz vágja mindennapjaink egy zanzásított változatát. Tanulságként talán az emelhető ki: a korrumpált polgármester mindenét, a legfontosabbakat, a családját is elveszti…

 

Egy sorozat része

 

„Ez egy kimeríthetetlen téma (mármint a magyar-román viszony — a szerző megjegyzése), sokféle megközelítése lehetséges, és egyik sajátossága, hogy akkor sem válik unalmassá vagy redundánssá, ha sok darabot írnak róla” — vallja a Körös-partról érkezett trupp brosúrájában a szerző. Majd kiemeli: „Eddig négy ilyenről tudok, ami konkrétan a magyar-román viszonyról szól: 20/20, Bányavakság, Double Bind és MaRó.” A Bányavakság a szerző trilógiájának része, a váradi színtársulat mindannyit műsorra akarja tűzni — szerepel a kiadványban. Ezt a Nagykárolyban is bemutatottat nagy sikerrel játszották több alkalommal is, de egyébként is számos társulat dolgozott vele Erdélyben, Magyarországon és a Felvidéken is, és rendre sikeresek voltak az előadások.

 

Hosszas taps

 

Az sejthető volt, hogy a színház felújítását követően Nagykárolyban nagy lesz az érdeklődés az előadások iránt — fejti ki a Szigligeti Színház munkatársa. Mindazonáltal meglepte őket az itteni fogadtatás. Hogy különösen szeretnek Nagykárolyba járni, arra még az is magyarázat, hogy a felszereltség megfelelő számukra, mint mondja: kiváló. Így olyan darabokat is el tudnak hozni, amelyekhez számos segédeszköz szükségeltetik. Nagyszalontán és Margittán vannak még bérletes előadásaik, ám ott már kevésbé előnyösek a feltételek. Egyébként tudatosan törekszenek arra, hogy a három előadásos bérletükben ne „csak” könnyedebb produkciókat hozzanak el. Egyébként legközelebb, az új esztendő elején egy olyannal, a szilveszteri kabaréjukkal fognak jönni.

Érzésük szerint a Bányavakságnak is helye van a nagykárolyi színházban. Nos, a nagykárolyi közönség is hosszas tapssal jutalmazta az előadókat, háromszor is vissza kellett fordulniuk meghajolni a lelkes méltatás előtt.

 

Megyeri Tamás Róbert