A kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartájának romániai alkalmazása felé tett fontos lépésként értékelte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az új közigazgatási kódex elfogadását.

A politikus elmondta: létezik ugyan „egy jó ratifikációs szöveg”, de Romániában nem alkalmazzák a chartát. A — központi és helyi közigazgatásról szóló jogszabályokat egységes keretbe foglaló — közigazgatási törvénykönyvbe most bekerült egy olyan előírás, amely a Románia által ratifikált nemzetközi egyezmények és szerződések betartására kötelezi a közigazgatási intézményeket és alkalmazottakat. Az RMDSZ reményei szerint ez hivatkozási alapot biztosít a jogvitákban, és a magyarság ezentúl a charta előírásaira is építhet az anyanyelvhasználat terén.

Kelemen Hunor beszámolt arról, hogy a kódex átveszi és kiegészíti a másfél évtizede hatályos 215-ös számú helyi közigazgatási törvény vonatkozó rendelkezéseit, amely azokon a településeken kötelezi a hatóságokat a kétnyelvű feliratok kihelyezésére és az anyanyelvhasználat lehetőségének biztosítására a hivatalokban, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább 20 százalékát.

„A szakadék egyik szélén voltunk. Tavaly át akartunk ugrani a szakadékon, és nem sikerült. Most meg azt a taktikát választottuk, hogy egy oszlopot tettünk a két part közé, és arra léptünk rá, és azokat a javaslatainkat próbáltuk átvinni, amelyek az anyanyelvhasználatot bővítik a közigazgatás területén. A küszöbhöz nem nyúltunk hozzá, mert ami nem ment 2017-ben, az mitől ment volna 2018-ban, nem akartunk egy újabb magyarellenes hisztériát kiváltani ezzel a javaslattal, ezért azt mondtuk, hogy kibővítjük” — magyarázta az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor ezzel arra utalt, hogy a tavaly júniusi kormányválság idején az RDMSZ ígéretet kapott a szociálliberális kormánytöbbségtől arra, hogy — ha nem is a szövetség által javasolt 10, de legalábbis — 15 százalékra csökkentik a nyelvhasználati küszöböt, ám a jobbközép ellenzék nacionalista hangulatkeltése közepette a kormánypártok visszakoztak.

Elmondta, a küszöb leszállítása helyett az RMDSZ módosító javaslatai arra összpontosítottak, hogy a nyelvi jogok alkalmazásának körét kiterjesszék azokra a területekre — az utcák és terek kétnyelvű feliratozására, a prefektusi (kormánybiztosi) hivatallal történő kommunikációra, a kétnyelvű formanyomtatványokra —, amelyeken eddig peres eljárásokkal kérdőjelezték meg a hatóságok (többnyire sikerrel) a nyelvhasználati jogokat.

Rámutatott: a kódex a szerzett jogokat is garantálja, így nem fordulhat elő, hogy ahol egy korábbi népszámlálási adatra alapozva már létezik hatályos önkormányzati vagy bírósági rendelet az anyanyelvhasználatról, visszavonják ezt a jogot arra hivatkozva, hogy közben a kisebbségi lakosságarány 20 százalék alá csökkent.

Hozzátette: szintén RMDSZ-javaslatra került a kódexbe az a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok akkor is kétnyelvű feliratozásról döntsenek, ha a kisebbségi lakosságarány nem éri el a 20 százalékot.

„A bíróság egy teljesen buta értelmezésben azt mondta, ha a törvény nem írja elő, akkor tiltja. Holott ez pontosan fordítva van a pozitív jogértelmezésben, hogy amit a törvény nem tilt, azt megengedi. Na, most beírtuk, hogy természetesen ilyen esetben is lehetséges az anyanyelvhasználat” — idézte fel az RMDMSZ elnöke azt a pert, amely miatt el kellett távolítani az Aranyosgyéres (Câmpia Turzii) bejárataihoz helyi tanácsi határozat alapján kihelyezett többnyelvű helységnévtáblákat.