Ioan Cioltean, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a mezőgazdasági ágazatot sújtó problémákról, valamint a jó termés melletti alacsony árakról nyilatkozott.
Mezőgazdasági szempontból kitűnő volt az idei nyár: volt elég eső, volt napsütés, forróság, a természet is megadta, amit a mezőgazdászok elvártak tőle, a mezőgazdászok is végezhették a dolgaikat. Sajnos azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy itt-ott a jégkár is elvégezte a maga dolgát, ez már az idei nyár kellemetlen oldala. Lassan befejeződik az aratás, magtárakba és egyéb tároló helyiségekbe kerül a termés, de most jön a következő gond: hogyan fogják majd értékesíteni a gazdák az amúgy bőséges termést?
Ioan Cioltean, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is megerősítette, hogy a jégkárok ellenére is jó az eddig betakarított termés, és ha a fennvaló is úgy akarja, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és a később érő kultúrák is meghaladják az előző évek hozamát. Az igazgató szerint a nagy gond az értékesítéssel lesz. Tudunk örülni annak, hogy mindenből sok terem, de lehangoló az, amikor nem lehet értékesíteni, vagy ha mégis, akkor olyan alacsony áron, hogy az kész ráfizetés. Cioltean szerint egy ördögi körben van a mezőgazdaság. Ahhoz, hogy nyereséges legyen a növénytermesztés, azt jó áron kellene eladni, de még jobb lenne, ha azt már a növénytermesztő gazda saját állataival etetné fel. Van a megyében néhány ilyen vállalkozó, bár ők azt panaszolják, hogy hiába nevelnek ők fel ezer hízott sertést vagy akár ezer vágómarhát, képtelenek olyan áron értékesíteni, hogy nyereséges legyen, de az utóbbi időszakban sokszor annak is örültek volna, ha az eladásokból fedezni tudták volna az önköltségeket. Szatmár megyében egy engedélyezett vágóhíd működik, itt lehet csak feldolgoztatni a sertéseket vagy a szarvasmarhákat a vágóhíd által megszabott árakon. Ahhoz, hogy az élő állatokat oda szállítsák, egy ráksai céggel kell szerződést kötni a cég által megszabott díjszabásoknak megfelelően. Mindenképpen az van hátrányos helyzetben, aki dolgozik, hiszen nem konkurencia alakult ki, hanem egy olyan kényszerhelyzet, amikor nincs választási lehetőség, azt kell elfogadni, ami van. A sertés és a szarvasmarha élő súlyban számított kilónkénti ára olyan alacsony, hogy szimbolikus árnak sem tekinthető. Egy másik elfogadhatatlan dolog, ami sújtja az állattartókat az, hogy valamilyen ok miatt folyton zárva tartják az állatvásárokat, nehogy az a néhány sertést és egy-két szarvasmarhát tartó gazda el tudja adni a jószágait, hogy valami minimális összeghez hozzájusson. Cioltean szerint az is gond, ha gyenge a termés, az is ha túltermelés van.
Elek György