Az utóbbi hónapoktól eltérően nagyon sok állatot vittek eladásra a hadadi állatvásárba, amelyek közül elég sok gazdát cserélt, de nagyon sokat visszavittek, mert eltűntek a nagybani felvásárlók.

Tegnap már kora reggel megnehezítette a közlekedést a minden irányból a hadadi állatvásár felé haladó lovas szekér és gépjármű–forgalom. Az állatvásárban nagyon sok volt az eladásra szánt állat, de nem volt könnyű azok értékesítése ugyanis nem jöttek el a már megszokott nagybani felvásárlók, akik nem mindig a reális árakor, de nagyon sok borjút, hízott disznót és más állatfajtákat felvásároltak vágóhidak számára vagy exportra. A malacok kortól függően (két–három, hat–nyolc hetes vagy annál nagyobb) nyolcszáz lej, ezer– és ezerkétszáz lejért keltek el. A hízott disznó kilója hét–nyolcszáz lej volt. A két–hat hets borjakért ezer–ezerötszáz lejt kértek, míg egy jó fejős tehén ára négy–négyezer ötszáz lej volt. Voltak kecskék és juhok is, ezek darabja kétezer ötszáz lej volt.

Panaszok

A mezőgazdasággal — főként állattartással — foglakozó gazdák számára az állatvásár arra is alkalmat teremt, hogy kionthassák a panaszaikat. Ezt tette Nagy Ferenc is, aki elmondta, hogy Hadadon valamikor négyszáz tehén volt a faluban, most még negyven sincs. Ennek fő oka, hogy évek óta nincs tejbegyűjtő, a tehéntartók nem tudják értékesíteni a tejet. A hadadi legelők nagyon gyengék, nem nő a fű, más táplálékot csak drágán lehet beszerezni, így a tehenek kevés tejet adnak, de azt sem lehet eladni. De nem csak a legelővel és a tejeladással van a baj, hanem azzal, hogy a fiatalok nem akarnak gazdálkodni. Sokan elmentek külföldre, ott sem ment nekik, visszajöttek, de megpróbálnak városon letelepedni. Az állatvásár nagy részét a lókupecek foglalják el, de azok tevékenységébe nem lehet belelátni. Vannak, akik ugyanazokat a lovakat adják–veszik hónapok óta, és valahogy megéri nekik.

Elek György