Az Európai Unió az eljelentéktelenedést kockáztatja a globális színtéren, amennyiben a tagállamok nem hajlandók feladni szuverenitásuk egy részét a külpolitika területén - figyelmeztetett hétfői brüsszeli meghallgatásán az EU leendő kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságának ülésén leszögezte, hogy a közösségnek ki kell állnia a multilateralizmus mellett, de ha ebben nem partner a többi szereplő, akkor el kell sajátítania az "erő nyelvének használatát" is.

"Ez nem olyan világ, amilyet az EU akart, de meggyőződésem, hogy rendelkezünk a képességgel, hogy megálljuk a helyünket ebben a kihívásokkal teli környezetben" - jelentette ki az unió gazdasági, pénzügyi és diplomáciai "szuperhatalmi" státusát emlegetve.

Rámutatott, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok jelenleg is szoros szövetségesek, és azok is maradnak, ettől függetlenül vannak jogos aggodalmak bizonyos egyoldalú amerikai intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek ellene mennek több évtized együttműködésének.

Hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni az európai védelempolitikát, de nem a NATO kárára, amely továbbra is a sarokköve a kontinens biztonságának.

Elmondta továbbá, hogy az EU külpolitikai fókuszában most szerinte a nyugat-balkáni államoknak, a keleti szomszédoknak és Líbiának kellene állnia, és bár országa nem ismeri el Koszovó függetlenségét, kinevezését követően az első útja Pristinába fog vezetni.

A spanyol szociáldemokrata jelölt úgy vélekedett, hogy Európának erősítenie kell saját megközelítését az Egyesült Államok és Kína közötti fokozódó konfrontáció közepette.

Kiemelte, a klímaváltozásnak és a migrációnak geopolitikai kihatásai is vannak, utóbbi terén a külső határok védelme mellett az együttműködésre kell fókuszálni a harmadik országokkal, emellett azonban tartós megoldást kell találni a Földközi-tengeren kimentett bevándorlók partra szállítására.

Az Oroszország elleni szankciók fenntartását támogató Borrell az orosz "expanzió" legjobb módjának Ukrajna megerősítését, felvirágoztatását tartja. "Demokratikus országok gyűrűjét kell létrehozni köztünk és Oroszország között" - fogalmazott.

Kérdésre válaszolva aláhúzta, hogy a minősített többségi döntéshozatal alkalmazását a szankciók, az emberi jogok, a békefenntartó missziók vonatkozásában kellene kezdeni, és ha jól működik, akkor ki lehet terjeszteni az érintett területeket. Mint mondta, ambiciózusabb célok kellenének a legkisebb közös nevező megtalálásánál.

A 72 éves jelenlegi spanyol külügyminiszter 2004 és 2007 között az Európai Parlament elnöke volt.