Szerdai sajtótájékoztatóján a politikus emlékeztetett, hogy már tavaly is azt nyilatkozta a járvány idején: Hargita megye jobb helyzetben lenne, ha a döntéseket megye vagy a települések szintjén hoznák meg. 'Azt gondolom, megoldást jelentene, ha a jogi eszközöket kapnánk az oltással kapcsolatos döntésekhez. De egyelőre a lehetőségeink a tájékoztatásban, bizonyos események, akciók és felszerelések finanszírozásában merülnek ki' - jelentette ki Borboly Csaba.

Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen jogi eszközökre gondolt, a megyei tanácselnök azt válaszolta: előbbi decentralizálni kellene a döntéshozatalt, utána a helyhatóságok megtalálnák a megoldást az átoltottság növelésére.

Borboly elmondta, hogy jelenleg nem tilthatja meg a megyei önkormányzat beoltatlan alkalmazottainak munkába járását, és nem kötelezheti a megyei tanács által finanszírozott projektek munkatársait arra, hogy adassák be a vakcinát.

Hargita megyében az egészségügyi igazgatóság adatai szerint a mobil oltóegységek mindössze 1140 személyt immunizáltak egy hónap leforgása alatt. A tanácselnök elmondta, településenként eltérő volt ennek a kampánynak a hatékonysága. Közölte, hogy a megyei tanács nyitott minden javaslatra, de az embereknek is nyitottaknak kellene mutatkozniuk az oltás iránt, 'mert az erőszak nem mindig vezet eredményhez'.

A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, Dr. Tar Gyöngyi a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy akadtak olyan Gyergyó-vidéki települések, ahol az oltásra jelentkezők száma kisebb volt a mobil oltóegységek munkatársainak számánál. Az intézményvezető szerint ezekben a községekben oltásellenes a hangulat, 'az emberek elhiszik az interneten terjedő álhíreket', nem kérik ki a szakemberek véleményét a vakcinákról. AGERPRES