Érdekvédelmi egyesületeket alakítanak a borászok — egyet a krasznabéltekiek jegyeztettek be, és megyei szinten is létrehoztak egy civil szervezetet, hogy azok szervezzék majd a borversenyeket, és védjék a helyi szőlőtermesztők és borkészítők érdekeit.

A krasznabélteki Szent Orbán Hegyközség Egyesületet négy helybéli borosgazda – Johann Brutler, Katharina Brutler, Leiher Géza és Kind János — alapították. Amint Leiher Géza lapunknak elmondta: a civil szervezet célja, hogy megvédje Béltek nevét a piacon, azaz hogy garantálja a helyi borok minőségét. A megyében nagyon sok szőlőt telepítettek, ezért valószínűleg komoly konkurenciával kell majd szembenézniük a nagy borászmúlttal rendelkező község termelőinek. Mint megtudtuk, az egyesület nagy hangsúlyt kíván fektetni többek között arra, hogy máshol termett szőlőből készült bort Bélteken ne áruljanak, illetve ne árulják azt bélteki borként. Annak érdekében, hogy világossá tegyék mindenki számára, mi tartozik az általuk garantált minőségű borok közé, megkülönböztető jelzést vezetnek majd be, például egy pecsétet, melyet az elismert borok címkéire tesznek majd. Az egyesület tanácsadással, kárfelméréssel és kárjelentések készítésével, valamint borversenyek szervezésével is kíván foglalkozni, az első rendezvényük pedig idén augusztusban lesz — a helyi gazdák borfesztivált szerveznek Bélteken. A civil szervezetnek egyébként az lehet tagja, akinek minőségi szőlője van, és 10 árnál több területtel rendelkezik a községben.

Megyei szinten is összefognak

Mivel rájöttek, hogy sokkal hatékonyabban tudják érvényesíteni az érdekeiket, ha nem magánszemélyként, hanem egyesületként lépnek fel, létrehoztak egy megyei borászegyesületet is. Ennek elnökévé Leiher Gézát, alelnökévé pedig Serli Csillát és Huszti Gyulát választották. Serli Csilla elmondta: a legjobb példa arra, hogy érdemes összefogni a gazdáknak, a villányi borvidék esete, ahol a gazdák egymást segítve, reklámozva rövid idő alatt a legismertebb borvidékek sorába hozták fel a dél-magyarországi régiót. Kiderült: egy komoly sérelem is érte a szatmári gazdákat tavaly, és ez is segített abban, hogy végre összefogjanak: Szatmár megye szinte teljes területét Köröshegyaljához sorolták, így kénytelenek voltak Szatmárhegyalja helyett ezt írni a címkéikre. „Egy borvidékhez olyan területeket sorolnak, melyek hasonló domborzati, talajtani és éghajlati viszonyokkal rendelkeznek. Mi közünk nekünk a Körösök vidékéhez?” — tette fel a kérdést Serli Csilla, aki kifejtette: az 1884-es borászati törzskönyv alapján Szatmár megyében három borvidéket tartottak nyilván: Tiszántúli Kerti Szőlők (Nagykároly és környéke), Alsóbereg Ugocsa (Halmi és Túrterebes környéke), valamint Szatmár Kővár (Krasznabéltek, Dobra, Erdőd, Szatmárhegy és Avasújváros környéke). A borász szerint ezt kellene alapul venni most is. Hozzátette: a megyei egyesület egyik legfőbb célja, hogy visszaszerezze a környék számára a régi besorolását, azaz hogy ismét Szatmárhegyaljának nevezhessék térségünket. Mint megtudtuk, a megyei borversenyek szervezését is át akarják venni, mivel úgy vélik, hogy ilyen jellegű rendezvényeket csakis olyanok tudnak profi módon megszervezni, akik értenek is a borokhoz.

Babos Krisztina