Sport

Bölöni: „A labda mindig teljes lelki megnyugvást adott.”

2025.01.14 - 12:18
Bár a 102-szeres román válogatott, BEK-győztes labdarúgó és edző soha nem képviselhette a magyar színeket, „azért valamit talán tettem értük: hogy nevemben, az o betű felett ott maradjon a két pont.”

Hétfőn este a Budapesti Magyar Állami Operaházban a 67. alkalommal megrendezett M4 Sport – Az Év Sportolója Gálán Bölöni László a Magyar Sportújságírók Szövetségének életműdíját vette át az őt köszöntő Sulyok Tamás magyar köztársasági elnöktől. és Miodrag Belodedici kétszeres BEK-győztes, 55-szörös román válogatott játékostól, Arsene Wenger futballedző elismerő videóüzenetétől kísérve.

hirek/2025/januar/a-1.webp

A marosvásárhelyi születésű, 102-szeres román válogatott BEK-győztes egykori labdarúgó és kiváló edző meghatódva fogadta a jelenlévők köszöntéseit. Személyes hangú, nem sablonos köszönőbeszédében élete, illetve pályafutása legmeghatározóbb pillanatait (köztük természetesen az 1986-os, BEK-döntőről való hazatérés momentumát, amikor több mint 30 000 ember várta őket a bukaresti reptéren) említve akkor következett be „amitől félt”, amikor arról beszélt, hogy kedden reggel édesanyjának mutatja meg a díjat.

Bölöni László karrierje

Bölöni László 1953. március 11-én született Marosvásárhelyen, gyermekkorát Dicsőszentmártonban töltötte. A marosvásárhelyi ASA csapatában, a felnőttek között 1970-ben, 17 évesen mutatkozott be. A klubot mindössze hat évvel korábban alapították, és többnyire magyar játékosokkal állt fel – így a bajnoki címre nem sok esélye lehetett, de volt, hogy a második helyre odaért a bukaresti Dinamo mögött. A középpályás több mint négyszáz bajnoki meccsen lépett pályára az ASA mezében, és több mint tíz éven át állt ellen a katonacsapat, a Steaua Bucuresti hívásának, aminek az egyik oka az volt, hogy fogorvosi tanulmányait be szerette volna fejezni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. De amikor már a fogorvosi diploma is a zsebében volt, és 1983-ban másodszor is az Év labdarúgójának választották Romániában (amiben nagy szerepet játszott a vb-címvédő olaszok ellen lőtt győztes bombagólja is, Eb-selejtezőn), nem volt „menekvés”, a Steauába kellett szerződnie. Más kérdés, hogy az állampárt kedvenc csapatánál nyíltak meg előtte a legnagyobb sikerek kapui, hiszen valóságos válogatott állt össze a Steauánál, amellyel mindhárom ottani évében bajnoki címet nyert, két hazai kupát is elhódított, és a sikerek nem álltak meg az országhatárnál: 1986-ban a legrangosabb európai klubtrófeát, a BEK-serleget is elhódította a csapat – első kelet-európai együttesként. A BEK-döntőig vezető úton a Bp. Honvédot is kiejtették, a sevillai fináléban az FC Barcelona volt az ellenfelük. A gól nélküli döntő tizenegyesekkel dőlt el, a bukarestiek részéről Bölöni ugyan hibázott, de ez is belefért, mert a katalánok mind a négy lövését védte a tavaly decemberben elhunyt fantasztikus kapus, Helmut Duckadam.

A világraszóló siker után, 1987-ben, 34 évesen elengedték külföldre, futballozott még Belgiumban és Franciaországban 1992-es visszavonulásáig. A román válogatottal szerepelt és gólt is szerzett az 1984-es Európa-bajnokságon, 1988-ban román rekorderként, 102-szeres válogatottként intett búcsút a címeres meznek.

Játékosként megalapozta a hírnevét Belgiumban és Franciaországban, amely országok aztán edzői pályafutása vissza-visszatérő állomáshelyei lettek. Franciaországban, Nancyban kezdett el edzősködni 1994-ben, dolgozott a Rennes-nél, a Monacónál, a Lensnál, legutóbb pedig a Metznél is, míg Belgiumban a Standard Liege-t, a Royal Antwerpet és a Gentet is irányította. 2000-ben román szövetségi kapitánnyá nevezték ki, Magyarország ellen is sikerrel járt. Ezt követően a lisszaboni Sportingot irányította, és mint közismert, ő tette be először a felnőttcsapatba Cristiano Ronaldót. Az ötszörös aranylabdás portugál mellett számtalan más klasszisnak (például Joao Pinto, Raphaël Varane, Axel Witsel, Ricardo Quaresma, Petr Cech, Rui Jorge, Kim Källström, Hugo Viana) is volt az edzője az évek során, ők mindannyian megszólalnak abban a már elkészült életrajzi filmben, Kollarik Tamás rendező és alkotótársa, a Székelyudvarhelyen élő Szabó Attila művében, amely Bölöni – az erdélyi legenda címmel 2025 első felében kerülhet a mozikba.

A magyarságára mindig büszke volt, ennek egyik megnyilvánulása, hogy bárhol is dolgozott, mindig felhívta az újságok figyelmét arra, hogy ékezetekkel együtt jelenjen meg a neve.

Nemzeti Sport/Hírszerkesztő

(Fotók: MTI/Hegedüs Róbert)

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!