Október 31-én emlékezik meg az Egyház a Nagybocskón született, vértanúhalált halt Boldog Romzsa Tódorról, akinek munkássága az etnikumok közti ellentétek kibékíthetőségének szép példája. A szovjet vallás- és egyházüldözés idején merénylet áldozatává vált.

Romzsa Tódor a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye boldoga, de nem véletlenül érzik közel magukhoz a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye hívei is, hiszen ez utóbbi területén, Nagybocskón született. Élete, áldozata mindannyiunk számára példa lehet, tiszteletre méltó. Ezt mondta ki az Egyház is, amikor 2001. június 27-én, Lembergben II. János Pál pápa boldoggá avatta, emléknapja október 31-ére esik.

1911. április 14-én született a kárpátaljai Nagybocskón (Máramaros vármegyében). Apja vasúti pályaőr volt, nagyapja, dédapja és több felmenője görögkatolikus pap volt. Tanulmányai elvégzése után 1936-tól felszentelt pap, a Russzikum Nagy Szent Antal templomában szentelte pappá az orosz Alekszandr Jevreinov. 1937 júniusában hazatért, 39-ig máramarosi vidéki falvakban szolgált, 1939-től, miután Kárpátalja ismét magyar fennhatóság alá került, az ungvári szeminárium lelki vezetője (spirituálisa) és filozófiatanára lett. 1943-ban XII. Piusz pápa pápai káplánná nevezte ki. 1944. szeptember 24-én az ungvári székesegyházban Dudás Miklós hajdúdorogi görögkatolikus püspök segédpüspökévé szentelte appiai c. püspöki címmel. A társszentelők névsorában Madarász István kassai római katolikus püspök mellett megtaláljuk a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye boldogát, Scheffler János vértanú püspököt is.

A szovjet hadsereg bevonulása után gyakorlatilag már ő állt az egyházmegye élén. Munkássága az etnikumok közti ellentétek kibékíthetőségének szép példája — magyar volt, de természetesnek tartotta, hogy mindegyik papjával, híveivel azok nyelvén beszéljen. A szovjet vallás- és egyházüldözés idején püspökként Romzsa fontos alakjává vált az ezzel szembeni békés ellenállásnak: határozottan elutasította a Rómával való egység megtagadását és a Pravoszláv Egyházba való áttérést, kitartásra és egységre szólítva papjait és híveit.

Ellenálló tevékenysége miatt 1947-ben Hruscsov, az Ukrajnai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának kérésére Sztálin engedélyezte titkos likvidálását, hírhedt „likvidátorát”, Pavel Szudoplatov KGB-tábornokot bízva meg az akció felügyeletével. Hruscsov Szergej Szavcsenko ukrán államvédelmi minisztert bízta meg ezzel, aki a kivitelezést ismeretlen kárpátaljai rendőrparancsnokokon keresztül munkácsi rendőrök egy kis csoportjára bízta.

A lókai filiális templom felszenteléséről kísérőivel együtt hazafelé tartó püspök lovaskocsiját a szomszéd falu, Iványi közelében Studebaker katonai teherautójukkal legázolták, a sebesülteket vasdorongokkal megverték. A főpap nem halt meg, súlyosan megsérült, de az akció nem lett befejezve, mert éppen akkor haladt el ott egy postai teherautó, és a bérgyilkosok a mozgásképtelenné vált teherautót otthagyva másik autójukkal elhagyták a helyszínt. A sebesülteket beszállították a munkácsi kórházba. Itt, bár a fősebész, a híres Alekszandr Fegyinyec sikeresen megműtötte, a KGB-vel együttműködő főorvos Romzsáék beszállítása napján kórházi takarítónőként alkalmazott egy ügynököt. Az ügynök a főorvossal végzett éjszakai orvosi ellenőrzés alatt egy kuráre-injekcióval megmérgezte Romzsát. Romzsa Tódor halála a 1947. november 1-jére virradó éjszakán állt be.

A merénylet célja a hívők megfélemlítése, a papok megtörése volt. De ez mégsem következett be.

A püspök 1947. november 4-i temetése gyásznap volt Kárpátalja görögkatolikusai számára. Az ungvári görögkatolikus katedrális kriptájában temették el, de később elterjedt a hír, hogy testét elszállították. 1998. június 3-án Puskás László — Romzsa életrajzírója — találta meg az ereklyéket az 1990-től már ismét görögkatolikus székesegyház szétrombolt kriptájában. Az ereklyéket 2003. június 26—28-án ünnepélyesen átszállították Ungvárra, s a székesegyház Szent Kereszt mellékoltárában helyezték el. Boldoggá avatását posztulátorként P. Szőke János magyarországi szalézi szerzetes, promotor iustitiae-ként intézte.

Józsa János