Tegnap a Nagykároly-Belvárosi református templomban ünnepi istentiszteleten emlékeztek Bocskai István fejedelemre és a bécsi béke 410. évfordulójára, és átadták a Bocskai-díjakat.

Az ünnepi istentiszteleten Ft. Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke hirdetett igét. Kiemelte, hogy a történelemre is jellemző a derűre ború, a mélység és magasság, az elnyomás és a szabadság, az egység és megosztás, a sötétség és a fény, valamint a bűn és bűnhődés. Bármi is történjék ebben a körforgalomban, a hívő embert mindig az a hit erősíti, hogy Isten a történelem ura. A hívő ember mindig hisz egy igazságos kor eljövetelében, amikor felderül a történelmi igazság. A magyar történelemben mindig voltak olyan korok, amikor olyan személyek kerültek a magyar nép élére, akik képesek voltak a nemzet felvirágoztatására. Ilyen volt Szent István, IV. Béla, Zsigmond és Mátyás király, valamint Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György idejében Erdély aranykora, de beszélhetünk a szabadságharcok történetéről, amikor a szabadságharcosok mindig harcba mentek az igazságért. Ezek a nagy történelmi korszakok arra biztatnak, hogy ne adjuk fel, ne hátráljunk meg. Arra biztat a bécsi béke is, amire ma emlékezünk — hangsúlyozta az igehirdető.

Tukacs József Sándor, a Nagykároly-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora köszöntötte a megjelenteket, majd Sárkány Viola, a Bocskai Társaság elnöke Bocskai Istvánról és a bécsi békéről tartott előadást. Az 1606-os bécsi béke a Bocskai István és Rudolf király (II. Rudolf császár) közötti megegyezés (1606. június 23.), amely lezárta a Bocskai által vezetett felkelést. Ezzel egy időben Rudolf kötelezte magát a törökkel való megegyezésre is. A béke szövege szerint a katolikus vallás és a királyi hatalom megmarad, a protestantizmus csak ezek fenntartásával ismertetik el; a feltételek között szerepel, hogy határt szabnak a rendi ellenállásnak, valamint az is, hogy a nemesi rend teret nyer az egyháziak és a polgárság ellenében; Erdély különválása elismerést nyer, azonban a magyar nemzet egységesnek nyilvánítja magát a törökkel szemben.

Díjátadás

Ebben az évben a Bocskai-díjat dr. Bollobás Béla és Muzsnay Árpád vehette át. Dr. Bollobás Béla matematikus a világ legismertebb matematikusai között van nyilvántartva, Cambridge-ben (Nagy-Britannia) él, de egész élete során ragaszkodott a magyarságához, és mindig segítette a magyar matematikusokat. Muzsnay Árpád a kultúra terén kifejtett tevékenységeiért kapta meg a díjat, melynek átvétele után hangsúlyozta: „Különös megtiszteltetésként élem meg, hogy Erdély máig egyik legnagyobb reálpolitikusáról: a nagyhatalmak közt ügyesen lavírozó, és élete végéig nemzeti önállóságra, függetlenségre törekvő Bocskai Istvánról elnevezett kitüntetést épp Nagykárolyban vehettem át. (…) Ígérem, hogy amit Bocskaitól, II. Rákóczi Ferenctől, Kölcseytől, Adytól, Dsidától, Jakabffy Elemértől, Páskándi Gézától vagy Szilágyi Domokostól és Kaffka Margittól tanultam, és az ő hatásukra időszerűsítettem magamban: a szerintem örök érvényű szabódezsői figyelmeztetést, azt folytatni fogom tovább, ameddig csak erőm engedi. Elhatározásomban, vállalásomban pedig a Bocskay István Társaság ma itt átvett kitüntetése, jóleső elismerése újabb cselekedetekre ösztönöz. Vajúdó és válságba jutott Európánkban minden magyar felelős minden magyarért — minden európai kultúrára felnőtt polgár kontinensünk valamennyi lakosáért”.

Az ünnepi eseményen közreműködott Nagy Csaba tárogatóművész, Erdei József előadóművész és Bakó Blanka diák. A résztvevők megkoszorúzták a templomkertben lévő Károli Gáspár-szobrot és a trianoni emlékművet.

Elek György