Szatmárnémeti

Bizonytalan az élelmiszerpiacok léte

Fotó: A szerző felvétele
2020.11.11 - 16:01
Azok a termelők, akik az élelmiszerpiacokon forgalmazzák a termékeiket, számtalan olyan problémával küzdenek, amelyek ha nem találnak megoldásra, a megélhetésük foroghat kockán.

A piaci élelmiszerárusok több éve panaszkodnak a piacokon történő értékesítés feltételei miatt. Vannak, akik a körülmények miatt elégedetlenkednek (ezek folyamatosan javulnak), vannak, akik az asztalok bérleti díját és a napidíjat sokallják, a helyi termelők pedig azzal nem értenek egyet, hogy számtalan esetben a viszonteladók sokkal jobb helyeket kapnak, mint az őstermelők. Tény, hogy mind az őstermelők, mind a viszonteladók megélhetése függ a piacok forgalmától. 

„Évek óta azt mondogatják, mennyire fontos, hogy minél nagyobb mennyiségben állítsunk elő helyi termékeket, mert azok az egészségesek — mondja Nagy Rozália, aki Szatmárudvariban termeszt zöldségeket. — Én egy aránylag biztos munkahelyet adtam fel azért, hogy nagy befektetéssel létrehozzak egy fóliasátrat. Azt reméltük, hogy ez megélhetést biztosít az egész család számára. Van egy kilenc és egy tizenhárom éves gyerekünk. A férjem otthon végzi a dolgát, én a piacon árulok. Reggeltől estig van dolgunk, mégsem tudjuk egyensúlyba hozni a kiadásokat a bevételekkel. Ha abba kell hagyni, a család megélhetése kerül veszélybe” — magyarázza.

„Lehet, hogy most egy ideig nyitva maradnak az élelmiszerpiacok, de én azt látom, hogy ebben a formában nem fogják hosszan működtetni ezeket” — véli Hossu Marin szatmárnémeti termelő. A helyi termékek iránt nincs meg már az a fajta érdeklődés, mint ami régebben volt. Kezd elmaradni az az utolsó generáció, melynek tagjai ragaszkodtak a házias ízekhez, a megszokott falusi élelmiszerekhez. A fiatalok ízvilága teljesen megváltozott, az ellen az idősebbek már nem tehetnek semmit, sok esetben ők maguk is a bevásárlóközpontokban forgalmazott élelmiszereket fogyasztják. Ezt nem lehet megakadályozni, bár elég sok olyan programot szerveznek, amelyeken a hazai termékeket népszerűsítik.
Nagy Kálmán több nyertes pályázat révén fejleszti a gazdaságát. Kisebb mértékben foglalkozik szárnyas állatok nevelésével, nagyobb mértékben zöldségtermesztéssel.

„A piacon van bérelve egy asztal, ahol egy alkalmazottam árul — magyarázza Nagy Kálmán. — Sokan úgy tekintenek rá, mint viszonteladóra, pedig Szatmárnémetiben megtermesztett árut kínál. Egy-két éve rájöttem, hogy nem a piacon történő árulás a jövő, hanem a házhoz szállítás. Vannak állandó vásárlóim, akiknek hetente kétszer szállítok haza megrendelésre különböző termékeket. Minden alkalommal feljegyzem, hogy legközelebb mit kell szállítani. Ez egy jól működő módszer, nem kell ácsorogni a piacon, és várni a bizonytalan vásárlókat. Sokan már azt is jelzik, hogy mi az, amit érdemes lenne termeszteni, mire lenne igény.”

A piaci árusok a vevőket hiányolják, a vásárlói szokások viszont az évek során olyan jelentősen megváltoztak, amelyeknek a piac sok tekintetben már nem tud megfelelni. A kereslet és a kínálat egymásra találását pedig nem segíti az az intézkedéscsomag sem, amit a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében az élelmiszerpiacokon is bevezettek, bár az kétségkívül szerencsés fordulat, hogy az előzetesen bejelentett bezárás ellenére a piacok tevékenységét nem függesztették fel.

Elek György
 

Ajánljuk még a témában:

Szatmárnémeti

Nyári órarendre váltanak a piacok

A meleg és a sok napsütés mellett a piacok órarendje is a tavaszról árulkodik. Április elsején életbe lép a nyári nyitvatartási rend a szatmárnémeti piacokon, hétfőtől péntekig két órával többet vannak nyitva.
Szatmár megye

Legyen dinnye és eper a húsvéti asztalon!

A globalizáció és az infláció miatt manapság olyan világot élünk, amikor nem az a probléma, hogy mit teszünk az ünnepi asztalra, hanem az, hogy meg tudjuk-e fizetni. Az egzotikus gyümölcsök mellett elérhetőek a saját primőrök is.
Belföld

Itt a Bálint nap, drágult a rózsa, a praliné, a bor és a pezsgő is

A statisztikai intézet adatai szerint a rózsa 10,7 százalékkal, a csokoládé 17,2 százalékkal, a kávé 7,5 százalékkal, a bor 8,9 százalékkal, a pezsgő pedig 11,8 százalékkal drágult.