Az idei költségvetéssel kapcsolatban Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere elmondta: akár az alaptörvényben is rögzíteni kellene, hogy a helyben befolyt pénz jelentős hányada maradjon helyben.

Körülbelül 5 millió lejt jelent Nagykároly esetében az, ha valóban „visszaáll minden a normális kerékvágásba” — jelentette ki érdeklődésünkre Kovács Jenő polgármester. Mint ismeretes, az idei költségvetéssel kapcsolatban Liviu Dragnea, a nagyobbik kormánypárt elnöke bejelentette: „A polgármesteri hivatalok — kérésüknek megfelelően — megtarthatják a bevételeik 60 százalékát, a maradék 40 százalékot a megyei tanácshoz utalják át, ahonnan 20 százalékot visszautalnak majd kiegyenlítésként a helyi hatóságokhoz.”

A nagykárolyi elöljáró emlékeztetett, hogy 2018-ban 43 százalékot tarthattak meg a helyi önkormányzatok, 11,5 százalékot a megyei önkormányzatok, és a fennmaradó részt osztották vissza. Igaz, utólag kapott a helyhatóság körülbelül 2 millió lejt, de akkor is 3 millióval kevesebből kellett gazdálkodnia.

Ehhez képest természetesen hatalmas előrelépés lenne, ha megvalósulna a Liviu Dragnea-i ígéret — nyomatékosította. Kovács Jenő szerint a normalitás is ez lenne, sőt, megemlítette, hogy például Spanyolországban 73 százalék marad helyben, méghozzá minden adónemet beszámítva. Románia esetében erről egyelőre szó sincs. „El kellene már érjük azt, hogy ne nekünk kelljen kunyerálni a központi költségvetésből, hanem startból maradjon helyben az itteni pénz jelentős része. Az alkotmányba is bele kellene foglalni, hogy a megtermelt pénzek nagy részének régiónként helyben kell maradnia” — vetette fel.

Mint mondta, nagyon bízik abban, hogy valósággá válik az ígéret. Nagykároly ugyanis már rendelkezik mintegy huszonötmillió eurónyi befektetéssel, de még legalább 10 milliónyiban reménykednek, ezekhez pedig biztosítani kell az önrészt, továbbá a felmerülő költségeket. Becslése szerint ez utóbbiak — például a tervezés, az előre nem látható kiadások a tetemesek — összességükben akár a projektek 5–6 százalékát is kiteszik.