Magyar helyesírású török és szanszkrit nevek is bekerültek az MTA Nyelvtudományi Intézete által elbírált új keresztnevek közé — írja a 24.hu.

Raátz Judit, az intézet tudományos főmunkatársa az InfoRádiónak azt mondta: noha a születések száma csökken, minden évben 300-400 kérelmet kapnak. A kérelmek egyharmadát szokták javasolni bejegyzésre. A jogszabály ma Magyarországon úgy szól, hogy egy gyereknek két utónevet lehet bejegyezni, fiúnak fiúnevet, lánynak pedig lánynevet. A legtöbb problémát az okozza, hogy csak a magyar helyesírás használható a bejegyzésnél, ezért fordul elő olyan furcsa eset, hogy például a Dzsindzser esetében két „dzs” betű szerepel egy néven belül. Az elutasított nevek között azok a leggyakoribbak, amelyeket idegen helyesírással szeretnének leírni. Ilyen például, ha a Lukácsot „Lukasnak” szeretnék bejegyeztetni – mondta a szakember, aki szerint a szülői fantázia határtalan, próbálták már bejegyeztetni a Mimikry, a Bogyó és Babóca, a Napfi, a Lány, a Szivárvány neveket. Többnyire komolyan gondolják a kéréseket. Akadt például egy anyuka, aki a Szöcske nevet szerette volna gyermekének adni és ezt komolyan megindokolta — mondta az MTA főmunkatársa. Raátz Judit azt is elárulta, hogy mára a hagyományos nevek háttérbe szorultak. A hatvan év felettiek leggyakoribb tíz férfi, illetve női utóneve már nincs a 3 év alattiak toplistán. Kivétel az Anna, amely népszerű maradt generációkon át. A törekvés az egyediségre jól látszik abból is, hogy még a leggyakoribb fiú- és lányneveket is csak az újszülöttek 3,3 százalékának adták. A fiúknál tavaly a Bence, a Máté és a Levente, a lányoknál az Anna, a Hanna és a Jázmin volt a favorit a 24.hu szerint. Romániában sincs hiány bizarr, hihetetlen nevekből, mint például a Gunoi (szemét), Ministru (miniszter) vagy éppen a Preşedinte (elnök)