Az önkormányzatok bevételeinek nagy része a jövedelemadóból származik, ha ezt az új adórendszerben megszüntetik, gyakorlatilag megszűnik a helyi önkormányzatok autonómiája. Ez is lenne a cél?

Nagy adózási reform elé néz Románia (legalábbis a kormány tervei szerint), és 2018. január 1-jétől a személyi jövedelemadó helyett úgynevezett globális, a háztartások minden jövedelmére kiterjedő adót vezetne be. A számtalan, nagyon jól — mondhatni populistán jól — hangzó tervezetnek (a 16%-os személyi jövedelemadó helyét egy 0–10%-os, háztartásokra kivetett adó venné át; bevezetnék a globális adó fogalmát, a háztartások minden jövedelme adóköteles lenne ugyan, de ha egy háztartás jövedelme nem érné el a havi 2000 lejt, akkor az adókulcs 0% lenne, vagyis a háztartás adómentességet élvezne; bevezetnének egy sor adókedvezményt) vannak azért komoly hátulütői is. Sőt, az önkormányzatok számára egyenesen „életveszélyes”, hiszen az önkormányzati bevételek zöme a jövedelemadóból származik, ebből finanszírozza a komoly nagyberuházásokat, fejlesztéseket, a település fejlődését és működését is. A jövedelemadó eltörlésével viszont a kormány jóindulatának lesz kiszolgáltatva, s más forrás híján csak a központilag kapott pénz lesz az, amit fejlődésre fordíthat. „Félelmetes, ahogy ezt az önkormányzati rendszert teljesen felborító adóreform-elképzelést a kormány kezeli — és félelmetes, hogy ezt 'senki' nem reagálja le igazán, nem akar mögé nézni. Vártam volna, hogy a Municípiumok vagy a Megyei Önkormányzatok Szövetsége felhorkan, a nagy és komoly gazdasági szaklapok megkongatják a vészharangot. Igaz ugyan (ha valóban bevezetik), a fele országot nem érinti majd — de azt a felét teljesen tönkreteszi, amelyik el is tudta tartani magát és fejleszteni is tudott! Ha megszűnik a jövedelemadó, a kormány teljesen kiszolgáltatja saját politikai kénye-kedvére a városokat, nagyobb településeket, amelyek anyagilag mind tőle fognak függeni, s csak az kap pénzt, aki haptákba áll… Vagy nagyon nagy bitangság készülődik a tervezett adórendszerrel, vagy teljesen esztelenek” — mondja Ilyés Gyula, az RMDSZ volt önkormányzatokért felelő ügyvezető alelnöke, vetési polgármester.

„Kolozsvárt, Szatmárnémetit vagy Vetést megfosztani attól, hogy saját jövedelméből fejlessze magát, abszurdum!” — az önkormányzatok alatt vágja el a fát a tervezett adózási rendszer.

„Romániában egy egyszerű és könnyen kezelhető (s ez különösen fontos!) adózási rendszer működik — a korábban alkalmazott progresszív adórendszer is nagyon rövid idő alatt csődöt mondott, maga a program sem volt jó, működtetni sem tudták. Azt a zűrzavarosságot cserélték le a mostani, jól működő, mindenki számára érthető rendszerre, amelynek 16%-os adókulcsa egyáltalán nem nagy. Nagyon jól hangzik, de adó nélkül nem lehet élni, működni, fejlődni — ez csak utópia, ilyen állam nincs. Nagyon nem értem a kormány logikáját, gondolkodásmódját: ezt a jól működő, átlátható és tisztességes adózási rendszert akarja lecserélni egy olyanra, amelyről már most, csírájában érezni, hogy kezelhetetlen lesz. Sem a lakosság, sem az adminisztráció, sem a pénzügy nem lesz képes ezeket a változásokat feldolgozni (főleg nem 2018. január 1-ig), csak hatalmas és káoszos bürokráciát eredményez (mintha nem lennénk már így is az egyik legbürokratikusabb ország), hatalmas megterhelést jelentve az egyénnek és még több költséget az államnak — az új rendszer működéséhez ugyanis több mint 35 000 adótanácsadó kiképzésére lesz szükség, s ezek átlagos honoráriuma 10 000 lej körül mozog majd. Az új rendszer nem indokolt adminisztratív szempontból sem, hiszen nem a jól működő dolgokat kell elrontani, hanem a rosszakat javítani” — magyarázza Ilyés, nyomatékosan hangsúlyozva a tervezett rendszer legfőbb veszélyét: nem fogja érinteni a központi költségvetést, „csak” az önkormányzatokat. „Így hiába is beszélnek arról, hogy jövő évtől a befizetett jövedelemadó 100%-a az önkormányzatoknál marad, hiszen tulajdonképpen lenulláznák az egészet. És senki nem teszi fel a kérdést, senki nem futja végig: miből fogja fenntartani magát az önkormányzat? Ez egy nagyon veszélyes folyamat, és sokkal nagyobb kárt okoz, mint az a pozitívum, amit most látszólag meghoz azzal, hogy az egyének, a háztartások kevesebbet fognak adózni, mert ez az új adózási rendszer tulajdonképpen teljes egészében aláássa azt a kibontakozó és már megvalósított bizonyos szintű autonómiát, amellyel az önkormányzatok jelenleg rendelkeznek. Le fognak állni a komoly beruházások, a fejlődés, a fejlesztés, illetve csak annyiból lesz majd megvalósítva, amit a kormány ad majd — de kérdés, hogy mennyit, milyen módon és kinek fog adni. Temesvárt, Kolozsvárt, Szatmárnémetit, de akár Vetést megfosztani attól, hogy saját jövedelméből fejlessze magát, abszurdum! Arról nem is beszélve, hogy a „fejlesztés” nem csak nagy projektekből áll, hanem folyamatos karbantartásból, javításból, nagyon sok és kicsi beruházásból. A jövedelemadó összegei havonta, fix-biztos összegként jönnek be (ellentétben például a lakosság által fizetett ingatlanadóval, amelyből az év első hónapjaiban folyik be nagyobb összeg, és aztán vége) — hogy fog meglenni, működni egy önkormányzat ezen összegek nélkül? Megugrik az eladósodási szint? De meddig?! Félelmetes, ahogy ezt az egész elképzelést kezeli a kormány, az országnak azt a felét, azokat a városokat-községeket téve tönkre, amelyek eddig el tudták tartani magukat, fejleszteni is tudtak, elindultak egy jó úton” — sorolja a politikus, nem hallgatva el azt sem: az új rendszer az egyének, az adózó háztartások körében is zűrzavart és kiszámíthatatlanságot teremt: „Év közepén az előző év adójának kifizetésére honnan lesz pénz? Június-júliusig nem költenek semmire, csak gyűjtögetik a pénzt, a számlákat és a nyugtákat, hogy aztán majd egy adótanácsadó kiszámolja, mekkora összeget kell befizetniük? Még most sem hiszem el, hogy ezt ilyen felelőtlenül gondolták végig” — mondja.

Szabó Kinga Mária