Azok az ingatlantulajdonosok, akik nem kötöttek kötelező lakásbiztosítást, szeptembertől bírságfizetést kockáztatnak, miután kötelezővé vált az alapbiztosítás a magántulajdonban lévő ingatlanokra.

Azok a tulajdonosok, akik nem rendelkeznek valamennyi ingatlanjuk esetében a földrengés-, földcsuszamlás- és árvízveszélyre érvényes kötelező lakásbiztosítással, bírságolást kockáztatnak. A kötelező biztosítást kiegészítendő, más kockázati tényezőre vagy nagyobb értékre azonban már újabb, fakultatív biztosítást kell kötni.

A kötelező lakásbiztosítások tekintetében az önkormányzatokra hárul az ellenőrzés feladata, illetve a bírságolás lehetősége. Nem ez az első eset, hogy újabb és újabb teendőkkel bízzák meg az önkormányzatokat. A bírságolásból származó összeg húsz százaléka marad csak helyben, ami pedig a személyzeti költségekre is alig elegendő. A polgároknak érdekük, hogy lakásuk, otthonuk biztosítva legyen, hiszen az elmúlt években volt néhány olyan incidens (például tűzeset) a megyeszékhelyen, amikor jó lett volna, ha a károsultak rendelkeznek biztosítással, az önkormányzat anyagiakkal nem segíthetett, és a tulajdonosoknak sem volt pénzük a károk fedezésére. Aki nem kötött kötelező lakásbiztosítást, az érvényben lévő rendelkezések szerint 100 lejtől 500 lejig terjedő pénzbírsággal büntethető.

Nem könnyű alkalmazni

Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere ismeri a törvényt, de véleménye szerint nehezen alkalmazható. „Töröm a fejem — állítja a polgármester —, hogy milyen megoldást lehet találni, de nem egyszerű a dolog. Ez megint egy olyan döntés, amit valaki kitalált, és a végrehajtást rásózta az önkormányzatok nyakára. Hogyan kényszerítsek én valakit, hogy kössön biztosítást földrengésre, amikor ott, ahol ő lakik, csak valami csoda folytán lehet földrengés. Egyelőre megkértem a helyi adókat és illetékeket begyűjtő osztályt, hogy foglalkozzanak a témával, de én úgy érzem, hogy ez nem a mi dolgunk kellene hogy legyen. Găman Mihai, Pusztadaróc község polgármestere szerint a törvény azt írja, hogy a büntetés kiszabása nem kötelező, hanem azok büntethetők azok, akiknek megvan az anyagi lehetőségük a biztosításkötésre. A törvény viszont mindenkire egyformán kell vonatkozzon, nincs külön törvény a szegényeknek és a jómódúaknak. Véleményem szerint ezt a törvényt át kell gondolni, módosítani kell, mert így nem fog működni. Kállai Sándor, Bogdánd község polgármestere szerint a bogdándiak számára fontos ez a törvény, és a bogdándiak nagy része be is biztosítja a házát, hiszen ebben a térségben gyakoriak a földcsuszamlások. Itt a lakosság megértette azt, ha történik valami, hiába mennek a polgármesteri hivatalhoz vagy a prefektúrára, mert sehol nem kaphatnak kárpótlást.

Háttér

Az Országos Katasztrófaellenes Biztosítási Csoport (PAID) nyilvántartása alapján készül az a lista, amely a kötelező biztosítást megkötött személyek adatait tartalmazza, a helyi önkormányzatok majd ennek alapján ellenőrizhetnek és bírságolhatnak, de ezt egyelőre nem kapták még meg. A PAID honlapján közölt adatok szerint a tavalyihoz viszonyítva idén jelentősen csökkent az érvényes kötelező biztosítási szerződések száma. Míg tavaly októberben országos szinten több mint 840 ezer érvényes biztosítást jegyeztek, idén júniusban ezek száma alig haladta meg a 470 ezret.

 Elek György