Bírálatok középpontjába került a Romániát reklámozó négyperces film, amelyet a kormány készíttetett az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumára.

A kisfilmet Gyulafehérváron, a kabinet csütörtöki kihelyezett ülésén vetítették le először, és azóta szolgáltat élcelődési témát a romániai sajtónak.

A kisfilm sokak szerint a Ceauşescu-diktatúra propagandafilmjeinek pátoszos stílusát idézve dicséri Romániát, az ország nevezetességeit, nagy eredményeit, neves személyiségeit. A kritikus sajtó azonban a szöveg megannyi valótlan állítását, pontatlanságát kiszúrta, és azt is felfedezte, hogy a Románia nagyszerűségét bemutató képsorok némelyikét Oroszországban, illetve Norvégiában filmezték.

A kisfilm a repülés egyik úttörőjét, a bánsági Traian Vuiát mutatva közli, hogy elsőként Romániában emelkedett a magasba egy ember a levegőnél nehezebb géppel. Amint az Adevărul napilap az internetes oldalán rávilágított: Traian Vuia nem Romániában, hanem Párizsban emelkedett a magasba 1906-ban. Noha a repülés úttörői közé tartozott, nem ő volt az első, és azt sem tudhatta, hogy szülőföldje 12 évvel később Románia részévé válik.

Míg a filmen temesvári képkockák jelennek meg, a narrátor azt közli, hogy Európában elsőként Romániában kapott villany-közvilágítást egy város. Amint az Adevărul pontosította, Temesvár 1884-es utcai villanyvilágítása az Osztrák-Magyar Monarchia dicsősége volt.

A Főtér.ro portál hívta fel a figyelmet arra, hogy a száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nagygyűlésről készült fekete-fehér fotók a kisfilmben kiszínezett változatban jelennek meg, és a gyulafehérvári nagygyűlésen száz éve lengetett kék-piros-sárga Erdély-zászlókat piros-sárga-kék román zászlókra színezték.

A Digi24 hírtelevízió figyelt fel arra, hogy a romániai erdők vadvilágát szimbolizáló farkast Norvégiában, a búzamezőben sétáló nőalakot pedig Oroszországban filmezték, és a film készítői egy képsorokat forgalmazó portálról vásárolták.

Cristian Tudor Popescu újságíró, az ország egyik legnagyobb hatású véleményformálója a Digi 24 hírtelevízióban úgy vélekedett: ezt a filmet a kommunista diktatúra utolsó éveiben is készíthették volna, és Nicolae Ceauşescu diktátor nagyon büszke lett volna rá.