Az 1989-es forradalom napjaiban kivégzett Nicolae Ceauşescu kommunista diktátorra is kiterjed annak a frissen hozott törvénynek a hatálya, amely többek között a népirtásért elítéltek kultuszát tiltja: ez felháborította azokat, akik nosztalgiával gondolnak a kommunista korszakra - írta hétfőn az Adevărul című portál.

A Crin Antonescu volt liberális szenátusi elnök által 2013-ban beterjesztett tervezetet idei tavaszi ülésszakának végén fogadta el a parlament, a jogszabály múlt csütörtökön jelent meg a hivatalos közlönyben. A NATO-csatlakozásra váró Romániában 2002-ben sürgősségi rendelettel tiltották meg az emberiesség elleni bűncselekményekért elítéltek dicsőítését és a holokauszt tagadását. A mostani törvénymódosítás néhány pontosítást eszközölt a korábbi jogszabályon, egyebek mellett azt, hogy a tilalom nemcsak a háborús bűnösökre, hanem a népirtásért elítélt személyekre is vonatkozik. Az Adevărul szerint Nicolae Ceauşescu és vele együtt kivégzett neje, Elena Ceauşescu az egyedüliek, akiket valaha népirtásért ítéltek el Romániában. A lap ugyanakkor azt állítja, hogy a "népirtás" a forradalom napjaiban terjesztett rémhír alapján került be azon vádpontok közé, amelyek alapján 1989 karácsonyán a rögtönítélő katonai bíróság halálra ítélte a Ceauşescu-házaspárt. A vádirat szerint a diktátor-házaspár hatvanezer ember kiirtásáért volt felelős. Utóbb kiderült, hogy Ceauşescu menekülése előtt, az általa elrendelt sortüzekben 306 ember vesztette életét. A lap Dan Voinea katonai ügyészt, Ceauşescu-per közvádlóját is megszólaltatta, aki szerint a rögtönítélő bíróság a diktátoron keresztül valójában az egész kommunista rendszert ítélte el, és nem kétséges, hogy a kommunisták több vonatkozásban is igazi népirtást követettek el. Az Adevărul felidézte, hogy az INSCOP közvélemény-kutató intézet tavalyi felmérése szerint a románok többsége szerint Ceauşescu volt eddig Románia legjobb elnöke. A megkérdezettek csaknem 25 százaléka állította ezt, míg a hatalmat 1989 decemberében magához ragadó Ion Iliescut 19 százalékuk tartotta a legjobb államfőnek. A most hatályba lépett törvénymódosítás másik újdonsága, hogy a fasiszta, idegengyűlölő és fajgyűlölő jelképek közé sorolta - és így betiltotta - a két világháború között alakult, román legionárius mozgalom és a Vasgárda jelképeit is. Ehhez kapcsolódóan a pontosítás kiterjed a romániai holokausztra is, amelynek tagadásáért ezentúl szintén fél évtől három évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.