Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elavult és folyamatosan „tákolgatott” informatikai rendszere miatt csak hatalmas akadozásokkal tudják ellátni a betegeket az egészségügyi szolgáltatók.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elektronikai rendszere már évekkel ezelőtt bebizonyította, hogy a gördülékeny munka elősegítése helyett folyamatosan problémákat okoz az egészségügyi szolgáltatóknak, a kórházaknak, laboratóriumoknak, családorvosoknak és szakorvosoknak egyaránt, nem beszélve az ellátásra szoruló páciensekről.

Az elektronikus platform ezen a héten ismét többször is becsődölt: akadozott vagy éppen egyáltalán nem működött, így a szakemberek a recepteket például csak offline formátumban tudták bevezetni az adatbázisba, de a betegek biztosítotti státuszát sem tudták ellenőrizni. A szakemberek rengeteg időt töltenek az adatok bevezetésével a lassú rendszer miatt, aminek minden esetben a betegellátás látja a kárát.

„Az elmúlt két-három napban volt, hogy egyáltalán nem működött a rendszer, ma  is akadozik. A hét közepén például haza kellett küldeni a betegeket, mert a rendszer hibájából nem tudtuk ellátni őket. Ilyenkor, ha az orvosok feltöltik a páciensek adatait, recepteket, a biztosító csak később tud rábólintani. Megtörténik azonban, hogy utólag nem érvényesíti az offline módban feltöltött adatokat, fejtörést okozva az orvosoknak és pácienseknek” — magyarázta érdeklődésünkre dr. Láng László családorvos. A rendszer már rég elavult, a pénztár pedig nem hajlandó egyszerűsíteni az egészségügyi szolgáltatók munkáját, sőt, túlbonyolított adminisztratív terheket sóz a nyakukba — tette hozzá a szakember.

„Az informatikai rendszer, a szerverpark modernizálására és karbantartására már rég költeni kellett volna az állandó tákolgatások és improvizáció helyett. A rettenetesen lassú rendszer, az elvesztegetett idő ugyanakkor hatalmas nemzetgazdasági kiesést is okoz” — mondta Láng doktor.

A háziorvos szerint az olyan apró változtatásokban, mint az, hogy családorvosok nem kötelesek lepecsételni és aláírni a kórházba, laboratóriumba és szakorvoshoz szóló beutalókat, a teljes egészében vagy részben ártámogatott recepteket, illetve a betegszabadságos okiratokat, van logika, egy hajszálnyit valóban kevésbé lesz tőle bürokratikus az elektronikus rendszerre átállt recept- és beutaló-kibocsátás, de mint az látszik, nem ez a fő probléma.

Bumbuluţ Krisztina