Akik rendszeresen járnak a Hit és gyógyítás című előadás-sorozatra, orvosok szájából hallják, hogy a „hívő orvos jobban gyógyít, a hívő beteg jobban gyógyul”. 1993-tól február 11-én, a betegek világnapján a betegek felé fordul a figyelem, igaz, hogy tegnap csak egyházi rendezvényeken esett szó a betegekről, az egészségügy, a szociális és civil szervezetek nem szerveztek olyan akciókat, amelyeken szó eshetett volna arról, hogy van-e esély arra, hogy végre elkezdjen jó irányba terelődni az egészségügyi ellátás és a beteggondozás. A betegek világnapja abban állt, hogy a templomokban imádkoztak a betegekért, az egészségesek figyelmét pedig ismételten felhívták arra, hogy legyenek jók, segítsék a betegeket a gyógyulásban.

Szent Ágoston szerint a hit azt jelenti, hogy az ember elhiszi, amit még nem lát, ennek a hitnek pedig az a jutalma, hogy látni fogja azt, amiben hisz. Ebben a világban nehéz jónak lenni. Jónak maradni. Vagy — végre — megjavulni? „Beteg a világ, nagy beteg” — írta Ady Endre. A világ pedig azért beteg, mert betegek az emberek. Mert többnyire beteg emberekből áll ez a világ, akik közül kevésnek van hite, kevésben él a remény, hogy testben és lélekben kigyógyul bajaiból. A testi betegségek legtöbbjét lelki problémák előzik meg, amelyeken orvos nem tud segíteni, csak maga a beteg, aki tud hinni a lélek feltámadásában. Mert az emberek többségét már csak a remény élteti, kevesen bízhatnak a tudomány csodáiban, hiszen ma már a tudomány csodái is árucikkekként jelentkeznek, ezeket a csodákat is pénzért kell megvásárolni, akinek nincs pénze, nem részesülhet a csodákban és a gyógyulásban sem. Európa-szerte mindenhol csak beszélnek arról, hogy talpra kellene állítani az egészségügyet, közben az történik, hogy ellenőrizhetetlen mennyiségben gyártják a gyógyszereket, hogy azt eladják azoknak is, akik még nem betegek, hogy előbb-utóbb ők is gyógyszerfogyasztók legyenek. „Beteg a világ, nagy beteg” — állapíthatjuk meg újra és újra. Miben áll a gyógyulás titka? Nehéz lenne szabályszerűen eldönteni. Próbáljunk meg jók lenni és hinni abban, hogy ha egymáshoz hajolunk, néhány szép szó, néhány lágy érintés sokat fog segíteni a gyógyulásban.

Elek György