A posztModern távlatok művelődési műhely keretében vitafórumot szerveznek csütörtök délután 5 órai kezdettel a Református Gimnáziumban a szatmári svábok azonosságtudatáról.

A vitafórum meghívott előadója Veibel Izabella, a Szatmár megyei svábok etnohistóriájának kutatója. A történész a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen végzett 2008-ban, majd 2011-ig továbbképzésen vett részt a berlini Humboldt Egyetemen.

— Mit mondhatunk a Szatmár megyei svábok identitástudatáról? — tettük fel a kérdést Veibel Izabellának.

— Ez összetett kérdés. A válaszhoz hozzátartozik a múlttal való lelkiismeretes számvetés, az értelmiség sajátos identitásképző szerepének körülírása és természetesen mindazok a gazdasági és kulturális keretek, amelyek akadályozhatják, vagy elősegíthetik a sváb identitás artikulálódását. A jelenlegi helyzetben több körülmény összejátszása erősíti a sváb másság kifejeződését, az ezzel kapcsolatos érdeklődés fokozódását. Mindezek jól ismert tények, éppen ezért egyértelműen és világosan kell beszélni róluk. Az elmagyarosodás is e tények közé tartozik, aminthogy az is, hogy mostanában már visszanémetesedésről beszélhetünk.

— Hogyan jellemezhető a mai szatmári sváb értelmiség?

— Keresi a helyét és a szerepét. Anyanyelve és kultúrája többnyire magyar, de egyre nagyobb érdeklődéssel fordul az európai, ezen belül a német kultúrértékek felé. Azt is mondhatnám, hogy egy szemléletváltás kellős közepén vagyunk. Ennek lényege egy általános németség-tudat kialakulása, valamint a német nemzeti karakterológia számos vonásának az eddiginél sokkal tudatosabb felvállalása. Én ebben sok polgári vonást fedezek fel, és ez hasznára válhat az együtt élő etnikumoknak is. Szerintem az öntudatosan értékteremtő svábok itteni társadalmi jelenléte magyar és román érdek is.

— Mennyire markánsan tud megnyilvánulni a politikumban és a sajtóban ez az identitás?

— A szatmári svábok identitásáról szóló kérdések feltűnően kevés szerepet kapnak a politikai diskurzusban és a sajtóban. Még mindig sok az elhallgatott történelmi esemény, a kimondatlan fájdalom, a betemetett emlék. A csütörtöki megbeszélés a kibeszélés fóruma szeretne lenni. A meghívottak között szerepelnek közéleti és egyházi személyiségek (Johann Forstenheizler, Pataki Csaba, Hankovszki Ferenc vikárius, Kovács Sándor református esperes), de számos olyan értelmiségi is, akinek a véleménye mérvadó lehet. Őszinte, elvszerű és eredményes beszélgetésre számítunk.

Elek György