A Csengeri Művelődési Központ, a Csengeri Városi Televízió és az O'sváth Gyűjtemény közös szervezésében került sor Elek György könyvének újabb bemutatójára és beszélgetésre, amelyen a kötetből olvastak fel részleteket a Szivárvány Színház tagjai.

Melán Karolina, az O'sváth Gyűjtemény vezetője házigazdaként köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy az intézmény csatlakozva Csenger város rendezvénysorozatához Elek György Párválasztás, párkapcsolat, házasság, család című könyvének bemutatójával ünnepelte meg A Magyar Kultúra Napját.

Komlódi Miklós, Csenger város alpolgármestere méltatta a nap jelentőségét és köszöntötte a Szatmárnémetiből érkezett vendégeket. Elmondta, hogy 1989-ben, amikor január huszonkettedikét A Magyar Kultúra Napjának nyilvánították, a magyarság, a nemzeti tudat kérdése tabutéma volt, de a családkérdést sem a rendeltetésének megfelelően értelmezték.

Elek György könyvét Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye esperese mutatta be. Kifejtette, hogy egy családban, egy házasságban, bármilyen közösségben a kapcsolatokban vannak szünetjelek, van amikor nem működnek. Van úgy, amikor az ember úgy érzi, hogy ki kell lépjen egy kapcsolatból, mert számára abban a pillanatban vannak fontosabb dolgok is. Minden kapcsolatban vannak örömök és szomorúságok, van amikor az ember magasban szárnyal és van, amikor a mélységekben jár. Az emberi kapcsolatoknak néha vagy sokszor változik a ritmusa. De minden párkapcsolatban megvan az átlényegülés lehetősége, amikor egyek lehetünk. Mérey Ferenc A közösségek rejtett hálózata című munkájában írja, hogy az ember igazából a másik ember arcában vagy a közösségek arcában ismeri meg a saját arcát. A Bibliában Isten akkor mondta ki először a NEM szót, amikor rájött arra, hogy nem jó az embernek egyedül lenni. Itt kezdődnek a párkapcsolatok, ekkor teremtett Isten az embernek társat. A társkeresésről és társkapcsolatokról szól Elek György könyve. Ezt a kötetet nem elolvasni kell, hanem újraolvasni. Pszichológusok bizonyítják, hogy azoknak az embereknek, akik jó párkapcsolatban élnek, jobb az immunrendszerük és tovább élnek. A három részre tagolt kötet üzeneteket hordoz. Az első részben a szerző kérdez szakembereket, a másodikban őt kérdezik, a harmadik részben pedig ő írja le a véleményét a test és a lélek dolgairól. A kötetben olvasható írások arra utalnak, hogy a mai kapcsolatok kezdik levetkőzni magukról a régi kliséket. A dinamikakultúra, a kellékkultúra, az élménykultúra a kapcsolatok ellen támadnak és ezt a harmóniát próbálják megtörni. A fogyasztói társadalom jelszava: ne javítsd meg, dobd el! A kötet másik mondanivalója, hogy erős közösség csak erős egyénekkel jöhet létre.

Frigy Szabolcs pszichológus, egyetemi tanár szakmai szempontokat figyelembe véve beszélt a kötetről. A könyv ugyan szubjektív, de minden olvasó számára mást üzen, mutatott rá Frigy Szabolcs,aki a kötet társadalmi kontextusát világította meg. A pszichológus elmondta, a társadalomban végbemenő gyors változások arra késztetik a mai embert, hogy gondolkozzon el arról: milyen lesz harminc év múlva a család, a párkapcsolat. A párkapcsolatban nagyon fontos a házasság, de egyre fontosabb annak a minősége. A család és a párkapcsolati történetek között mindig van egy értékválság, hogy mi az, ami fontos az én életemben és mennyire vagyok kényelmes az én életemben. Gyerekekkel és fiatalokkal történő beszélgetéskor gyakran lehet hallani, hogy félnek a házasságtól, mert az valami iszonyatos dolog lehet, ha apa és anya úgy szenved tőle. Annyi sok anyagi, tárgyi dolgokra vágynak az emberek, mintha egy színházban gyűjtenék a kellékeket, de nem játsszák el soha a szerepet. Az, aki szereti, hogy több embertől, több gondolatot ismerjen meg, olvassa el Elek György könyvét — ajánlotta Frigy Szabolcs.

Mit kell tenni azért, hogy megéljük azt a csodát, ami Elek György egyik írásában meg van említve? Hogy ne csak várjuk a csodát, hanem azt megélhessük? — vetette fel a pszichológus, majd választ is adott rá.

Minden embernek vannak álmai és vágyai már gyerekkorában, minden embernek az a célja, hogy ezeket megélje. Nem sikerül mindenkinek, csak annak, aki felismeri, hogy mire képes. Azért tanulunk, azért szerzünk tapasztalatokat, hogy a képességeinket növelni tudjuk. Az, aki felismeri, hogy mire képes, már megéli a csodát.

Frigy Szabolcs felhívta a figyelmet arra, hogy az emberek sokszor olyan célokat jelölnek meg, amelyek távolról jól néznek ki, de amikor ezeket a célokat elérik, megváltozik az életük és nem tudnak vele mit kezdeni. A csodák utáni boldogság nem hosszan tartó, főként ha az anyagiakra épül. Így van a házasság is. Egy bizonyos ideig működik önmagától, mondhatjuk úgy is, hogy a csoda megtapasztalása után kapott lelki üzemanyaggal. Ha a házastársak nem jól választják meg a céljaikat, akkor a lelki üzemanyag kifogy. Ekkor dől el, hogy a házastársak mire képesek: szimbolikusan kifejezve megjavítják az elszakadt cipőt, vesznek másat vagy azt mondják, nem kell cipő.

A továbbiakban a vallás, a tudomány és a művészet kapcsolatáról esett szó.

Ezzel kapcsolatosan elhangzott, hogy régen a tudomány és a vallás teljesen egyben volt. Amikor az ősember a vadászat előtt táncolt, az egyaránt volt művészet, vallás és tudomány. Folyamatosan azt éljük meg, hogy ez a három dolog távolodik egymástól. Vasárnap vagy ünnepekkor vagyunk vallásosak, használjuk a korszerű gépeket, de nem tudjuk, hogy azok hogyan működnek, a magaskultúra pedig nem része az életünknek. Eddig az iskola volt a kultúra átadásának a helye. Már nem az. A mai iskolásoknak van egy kényszerérzetük, mert úgy érzik, hogy a való világ elhalad mellettük, miközben az iskola egy olyan kulturális hátteret akar adni, amit a diák nem tart korszerűnek. Pedig ez fontos, mert általános műveltség nélkül hiába megyünk múzeumba, koncertre, műterembe stb. Ebben az egyensúlykeresésben végtelenül nehéz azt az állapotot megtalálni, hogy legyünk trendik, de ne hagyjuk a múltat és ismerjük, értsük a saját élő környezetünket. A kultúra közvetítésében nagyon sokat segíthet a család. A jövő társadalma olyan lesz, amilyenek a mai családok — mutatott rá a pszichológus.

A közel háromórás beszélgetés végén a házigazdák és a csengeri résztvevők abbéli reményüket fejezték ki, hogy a beszélgetésnek lesz még folytatása.