A közalkalmazottak egységes bértörvénye égetően szükséges — de mi a teendő, mikor egy végleges bírósági határozat homlokegyenest ellentmond az alkotmánybírósági határozatnak?

Sokszor nincs „köszönőviszonyban” egymással az elmélet és a gyakorlat, s különösen érvényes ez a törvénykezések, a módosítások, no meg a módosításokat módosító határozatok dzsungelére, s ember (azaz önkormányzati vezető) legyen a talpán, aki el tudja kerülni az egymásnak ellentmondó törvények csapdáit. A jelenség persze — és sajnos — nem új keletű, épp ezért került sor az RMDSZ parlamenti alsó- és felsőházi frakciójának és önkormányzati vezetőinek találkozójára Bukarestben, amelyen többek között arról is döntés született, „amikor anomáliát vagy bármiféle alkalmazhatatlanságot látunk a törvényben vagy a törvénymódosításban, jelezzük a frakcióknak, ők pedig — hiszen a parlament a törvényhozó szerv — megpróbálnak segíteni, javításokat eszközölni” — magyarázza Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, aki maga is részt vett az egyeztetésen. A tanácselnök nem csak ezen a találkozón vett részt, bekopogtatott a pénzügyminisztériumba, a munkaügyi és a fejlesztési minisztériumba, ugyanazt a kényelmetlen kérdést szegezve az érintetteknek: hogyan lehet összehangolva alkalmazni Szatmáron a számvevőszék végleges, bíróság által is megítélt határozatát (amely fizetéscsökkentést ír elő, azaz eltörli a közalkalmazottak 25%-os pótlékát és az úgynevezett hűségpótlékot) és az alkotmánybíróság határozatát (amely kimondja, hogy minden ágazatban a legmagasabb bért kell megadni)? „Egy hónapja már írásban is feltettem a kérdést, választ persze nem kaptam, s most személyesen is firtattam, szakvéleményt kértem: hogyan értelmezik ezt, hogy kell ezt értelmezni, de senki nem tudott választ adni… Ha az alkotmánybírósági határozat értelmében a legmagasabb szintű bérezést adom meg, a megyei tanács költségvetése nem fedezi a fizetéseket, ráadásul szembemegyünk egy végleges bírósági határozattal — ha a számvevőszék határozatának értelmében eltörlöm a pótlékokat, és nem adom meg a legmagasabb szintű bérezést, akkor nem alkalmazok egy alkotmánybírósági határozatot, ami megint csak nagyon nem egészséges dolog. Most már ott tartunk: mindegy, hogy a bíróság vagy a szakminisztérium, de valaki mondja már meg — és vállalja is a kimondottakért a felelősséget —, hogyan lépjünk, mert így elég nehéz éves költségvetést tervezni, összeállítani” — háborog a tanácselnök.

Abban mindenki egyetért, hogy a közalkalmazottak fizetésének 20%-os emelése több mint időszerű, hiszen az önkormányzatokban az elmúlt négy évben mindössze egyszer volt béremelés, a fizetés összege pedig kevesebbel nőtt, mint a nyugdíjé — az alacsony fizetéseknek „köszönhetően” pedig rengeteg önkormányzat szakemberhiánnyal küszködik, legtöbbször épp azokon a szakterületeken, ahol fejlődés és fejlesztés szempontjából égetően fontos lenne a szaktudás (például pályázatírók, jogászok stb.).

„Az egységes bértörvényt akkor hiszem el, ha alkalmazva látom! Fedezet nélkül hogy lehetne életbe léptetni? Olyan törvényt szeretnék, ami valóban alkalmazható, és nem csak újabb zűrzavart okoz” — reagál Pataki Csaba Dragnea azon közlésére, mely szerint két-három hét múlva a parlamentbe kerül az új közalkalmazotti bértábláról szóló törvény, amelynek aztán július 1-jétől hatályba is kell lépnie, ugyanis a koalíció ragaszkodik ehhez a dátumhoz. „Rendben, tegyük fel, hogy a törvénytervezet elkészül március elejére, végigjárja parlamenti útját, és július 1-jétől alkalmazva is lesz. De július 1-ig mit csináljunk? Főleg mi itt, Szatmáron, kezünkben a két ellentétes határozattal. Erre nem válaszolt nekünk még senki” — nyomatékosított Pataki.

Szabó Kinga Mária