Tegnap délután mutatták be Frigy Szabolcs, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum iskolai tanácsadója, nevelési igazgatója, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója nemrégiben megjelent, Társadalmi diskurzuok Szatmárban című kötetét. Bár az augusztus eleji kánikula most sem kímélte a szatmáriakat, mégis szép számban jelentek meg a bemutatón, melyet az Iparosotthonban tartottak 17:00 órától.

A napsütötte délutánon Elek György, a kötet szerkesztője köszöntötte az egybegyűlteket, majd Frigy Szabolcs gyümölcsöző munkásságát méltatta. Elmondta, hogy a pedagógus nevéhez társított feladatkörök és jelzők mellett Frigy egy fáradhatatlan kutató, aki az oktatás-nevelés és a társadalmi élet valamennyi területén, illetve rengeteg egyéb témakörben keresi a megoldást a különféle problémákra. A kötetre fordítva a szót — amely elmondása szerint „nem mindennapi kötet egy nem mindennapi embertől” — hozzátette azt is, hogy a mű felhívás vagy kihívás lehet a tanárok számára, hogy iskolán kívül is igyekezzenek képzeni magukat, ezáltal diákjaikat is segítve az önismeretben és fejlődésben.

A bemutató

A kötet bemutatására dr. Király Lajos református lelkipásztort és pasztorálpszichológust kérték fel, aki mindenekelőtt röviden ismertette a szerző életrajzát. Kitért az 1984-ben született Frigy Szabolcs alapképzésen, mesteri, illetve doktori tanulmányai alatt végzett kutatásaira, majd további munkásságát, publikációit és elért eredményeit sorolta fel az egybegyűlteknek.

A kötetre fordítva a szót először is a cím elemzésével indította gondolatsorát, amely elmondása szerint több dolog miatt is a hálaadás érzésvilágának forrását csalja elő az olvasókból. A könyvből többször is idézve kitért a diskurzus szó fontosságára, ami állítása szerint kilencvenhétszer fordul elő a kötetben, ezzel is hatalommal ruházva fel a szó értékét. Ehhez kapcsolódik a könyvből származó egyik kedvenc mondata is: „Az egész életünk egy folytonos párbeszéd a jelentős másikkal”, ami sokféleképpen értelmezhető. A diskurzus szóhoz hasonlóan a cím további két szavának — társadalom és Szatmár — előfordulási számát is megemlítette, mindkét szót egy-egy könyvbeli idézettel társítva és magyarázva.

A címet követően a tartalmi ismertetés következett, amelynek során dr. Király Lajos a kötet felépítését mutatta be. A 162 oldalas könyv mindkét fejezetéről mesélt röviden, külön ismertetve azok címét, témáját és megközelítéseit. Hogy még hitelesebb legyen a dolog, szinte minden fejezetből idézett egy rövidet, betekintést adván az olvasóknak a mű tartalmába.
A könyv érzelemvilágára kitérve a lelkész egy egyszerű zenei hasonlattal összegezte a mű hangulatát: az allegro (gyors zenei indítás) kezdeti lendületével nyit, és az adagio (lassú) belsőséges hangulatával zár.

Befejezésképpen így írta körül a művet: „Frigy Szabolcs könyve kezén fog, és a füledbe súgja: nem vagy egyedül gondjaiddal és az élet kihívásaival, hiszen mások is küzdenek hasonló gondokkal és nehézségekkel” — magyarázta a lelkész, majd gratulált a szerzőnek.

Dr. Király Lajos megindító bemutatója után a résztvevők is hozzászóltak a műhöz, rengeteg pozitív visszajelzésben részesítve a kötet szerzőjét, amit aztán Elek György, a mű szerkesztője által feltett kérdések követtek.

„A beszélgetés a lélek lélegzése” — hangzott el a szerzőtől, mondván, hogy iskolai tanácsadóként meghallgatással segít leginkább a diákokon — ez a belégzés —, kutatási, illetve alkotói munkái pedig a kilégzést jelentik számára, így továbbra is szeretné összhangban tartani a két dolgot.

A kutatásait illetően kiderült, hogy az alapképzésen oktató tanárai buzdították az egyéni kutatások elkezdésére, amiért mai napig hálás, és úgy gondolja, hogy mindenkinek meg kell kérdőjeleznie azt, amit olvas, hogy fejlődhessen és választ találjon problémáira.

A kötet célközönségét illetően elmondta, hogy a mű főleg szatmáriaknak szól — ahogy a cím is jelzi —, illetve annak, aki gondolkodik, és szeret magában visszhangoztatni dolgokat.

Zárásképpen megköszönte a résztvevők jelenlétét, a kötet közreműködőinek munkáját, és az összes támogatójának köszönetet mondott, aki segítette munkája során. A tömeg szétszéledése előtt a dedikálásra is jutott idő, így az ajándékba kapott kötetet a szerző aláírása tette értékesebbé.

Szabó Beatrix