November 12-én, csütörtökön online projektzáró konferenciát tartott a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet Edumodul – online platform az eltérő fejlődésű gyerekek fejlesztésének támogatására címmel. Az esemény keretében az Eltérő fejlődésű gyermekek fejlesztése online támogatással elnevezésű Erasmus+-projektben részt vett szakemberek mutatták be a projektnek köszönhetően létrehozott online fejlesztő platformot, mely magyarul, románul, szlovákul és angolul is elérhető. 

Az esemény házigazdája Gnandt Gábor, a Caritas szatmárnémeti Szent József Rehabilitációs Központjának gyógypedagógusa volt, aki maga is aktívan részt vett az e-learning platform kidolgozásában.

A konferenciát dr. Román János Caritas-vezérigazgató nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy a rendszerváltás után megalapított Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet első célcsoportjai közé tartoztak a fogyatékkal élők, hiszen a kommunista rezsim sötét időszakában ők voltak az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi kategória. 1991 szeptemberétől rendszeresen szervezett táborokat sérült gyermekek számára a Caritas alsóhomoródi központjában. 1995. február 6-án a szervezet égisze alatt elkezdte működését Szatmárnémetiben a Szent József Rehabilitációs Központ — az ország első korai fejlesztési szolgáltatásokat biztosító intézménye. Az évek során a központ szakemberei folyamatosan fejlesztették szakmai tudásukat, helyi, országos és nemzetközi projektek partnereiként meghatározó tagjaivá váltak a korai fejlesztés területén kialakult szakmai közösségnek. A vezérigazgató kihangsúlyozta, hogy örömére szolgál, hogy az e hónapban záruló Erasmus+-projektben ugyanúgy, ahogy korábban is több közös pályázatban, megbízható partnerei voltak a szervezetnek a nyíregyházi Rejtett Kincsek Down Egyesület, valamint a kassai Centrum Liberta. Dr. Román János végezetül Isten áldását kérte a résztvevőkre. 

Ezt követően Kisari Károly, a Rejtett Kincsek Down Egyesület elnöke mutatta be a kétéves projektet, amelynek keretében az e-learning platform létrejött, betekintést nyújtva a felület felépítésébe is. A platform 6 fejlesztési terület köré épül: nagymozgás, finommozgás, kommunikáció, szocializáció, önállóság és a kognitív készségek fejlesztése. Az egyes területek modulokat foglalnak magukban, a modulok pedig egymásra épülő vagy egymástól függetlenül is elvégezhető leckékből állnak. A projekt célja a platform kidolgozása, működőképessé és felhasználóbaráttá tétele volt, de a munka itt nem áll meg, hiszen a korai fejlesztés területén tevékenykedő szakemberek immár tölthetnek fel anyagokat, és Kisari Károly meg is kérte őket, hogy éljenek a lehetőséggel.

Sînziana Cristea, a Szatmár Megyei Oktatásfelügyeleti Forrásközpont (CJRAE) igazgatója az online térben zajló oktatás lehetőségeiről és korlátairól beszélt. A legnagyobb kihívás véleménye szerint a gyermekek „átállítása”, ami a tevékenységüket illeti, amikor egy készülék előtt tartózkodnak. A tanulók számára nem ismeretlen az online tér, viszont teljesen más típusú felhasználást jelent az, hogy jelenleg órákig ülnek gép előtt úgy, hogy egy platformot használnak. 

A kollégák tapasztalatai alapján a sárga forgatókönyv szerint zajló oktatás a legnehezebben megvalósítható — állítja Sînziana Cristea —, mivel nem könnyű az órát online követő és a tanteremben ülő gyerekek számára egyaránt vonzóvá tenni a tanórát. A gyermekek gyakran kivonják magukat a feladatok megoldása alól, a tanulási nehézségekkel küszködők, valamint a félénk gyermekek aktivizálása szintén kihívást jelent. A szakember feltérképezte azokat az akadályokat is, amelyeket az elmúlt időszakban megfigyelt: a gyermekektől visszajelzést kapni igen nehézkes, a szemkontaktus hiánya az osztály és az egyes tanulók esetében, főleg, amikor megosztanak a képernyőn egy anyagot, szintén gondot jelent. Az oktatók gyakran sietnek, ezért előfordulhat, hogy átugranak lépéseket. Vannak elveszett időszakok is, amíg mindenki bejelentkezik, vagy amíg feltöltik az anyagokat. A hátrányos helyzetű diákok nem vesznek részt az órákon, ami a szakember véleménye szerint nagy probléma. De nem szabad megfeledkeznünk az online oktatás előnyeiről sem — hangsúlyozta az igazgatónő —, hiszen könnyebben alkalmazkodunk, fejlődik a szervezési készségünk — ez a tanár és diák esetében egyaránt érvényes, de fejlődnek a technikai készségeink is, röviden: korszerűsödik az oktatás. 

Dr. Kósa Attila Kálmán, a Szent József Rehabilitációs Központ vezetője a létrehozott online platform szerepéről beszélt. A pandémia okán jellemzően nőtt az e-learning platformok iránti érdeklődés. A projekt megírásakor a részt vevő partnerek saját tapasztalataikra alapoztak, arra, hogy a korai fejlesztési szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindhárom országban korlátozott. A projekt célja egyrészt a családok segítése volt, hogy gyermekükkel otthon tudjanak tevékenységeket folytatni, továbbá a szakemberek munkájának támogatása. A platformmal kapcsolatban dr. Kósa három fontos tényezőt emelt ki. A platform használata hozzáférési nehézségekbe ütközhet mind a szülők, mind a pedagógusok részéről (a megfelelő technikai felszereltség hiánya és a digitális kompetenciák alacsony szintje miatt). Kihangsúlyozta, hogy a platform felnőttek számára készült — szakemberek és szülők számára. A platform jelenlegi formája nem egy elkészült, végleges forma, hanem a feltöltött modulok és leckék által egy mintát, egy kiindulási alapot szolgáltat ahhoz, hogy az érdeklődő szakemberek anyagokat töltsenek fel az egyes területekhez, és aktívan használják a platformot, változatosabbá téve ezáltal az általuk nyújtott szolgáltatásokat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a platform minden előnye mellett támogatja ugyan a szemtől szemben zajló terápiát, de semmiképpen nem helyettesíti azt. 

Magyarul elérhető modulok és leckék

Fülöp Orsolya gyógypedagógus, a projekt szakmai vezetője több témát is kifejtett előadása során. Megosztotta a résztvevőkkel tapasztalatait azzal kapcsolatban, hogy mire kell figyelmet fordítani egy ilyen jellegű platform kidolgozása során, illetve a modulok és a leckék elkészítésekor. A projektpartnerek tudásukat és tapasztalataikat kézikönyv formájában is összegezték, s a kiadvány a jövő hét folyamán a szervezet honlapján minden érdeklődő szakember számára elérhetővé válik majd magyar és román nyelven egyaránt. 
Fülöp Orsolya részletezte a magyar nyelven elérhető szófelismerési modult is, melyet ő maga dolgozott ki egy amerikai módszer alapján, olyan gyerekek számára, akik számára auditív észlelési nehézségek miatt az olvasás elsajátítása a hagyományos módszerrel kihívást jelent. A modul a gyermek számára jelentőségteljes szavakkal indul: személyek, tárgyak, állatok, tevékenységek neveivel. A szakember személyes tapasztalata az volt, hogy körülbelül 5 hónap alatt, heti két alkalommal megtartott terápiás foglalkozás keretében egy 6 éves, Down-szindrómás gyermek 74 szót sajátított el ezzel a módszerrel, ami azt jelenti, hogy mindezeket a szavakat képes elolvasni, és mondatokat is meg tud fogalmazni ezeket használva. 

Szélig Éva gyógypedagógus, a Rejtett Kincsek Down Egyesület munkatársa a Ki játszik ilyet? Kommunikáció- és beszédfejlesztő zenei modul gyermekeknek című, magyar nyelven elkészült modult mutatta be a résztvevőknek. A modul mondókák mellett gyermekdalokat és a zenélés elsajátításához is hasznos anyagokat tartalmaz. 

A modul 12+1 területet foglal magában, köztük zenei játékokat még nem beszélő gyermekeknek; dalokat, mondókákat otthoni, mindennapos tevékenységekhez; simogatókat; tapsoltatókat stb. A leckék ezekben a modulokban nem épülnek egymásra, a szakember szabadon választhat, hogy melyiket szeretné elvégezni a gyermekkel. A Zenéljünk otthon modult részletesebben is kifejtette a gyógypedagógus. A modul alapját az egyszerű, színegyeztetésen alapuló zenélés, az úgynevezett színes kotta módszer képezi. A rövid leírások és útmutatók mellett 31 dal színes kottáját is elkészítették a szakemberek, melyek le is tölthetők. Szélig Éva véleménye szerint az együtt zenélés nagyon sok örömteli pillanatot okoz a gyermek és családtagjai számára egyaránt. 

Ódor Fruzsina Anna, a Rejtett Kincsek Down Egyesület munkatársa A szociális készségek fejlesztéseinek lehetőségei autizmussal élő gyermekeknél című magyar nyelvű modulról beszélt. A leckék során mindennapi kommunikációs helyzeteket gyűjtöttek össze a szakemberek — a mindennapi gondozás során felmerülő, valamint játékos szituációkat. A leckék számos hasznos ötletet nyújtanak szakemberek és szülők számára is arra vonatkozóan, hogyan vonhatják magukra a gyermek figyelmét és kelthetik fel az érdeklődését. Ódor Fruzsina Anna azt javasolja, hogy a bevált technikákat is érdemes akár havi szinten újra kipróbálni, hogy az adott tevékenység továbbra is érdekes-e, megnyugtató-e, vonzó-e a gyermek számára. 

Román nyelvű modul

Gnandt Gábor gyógypedagógus ismertette meg a résztvevőkkel A táplálás és gyarapodás zavarai csecsemő- és kisdedkorban, avagy 0–36 hónapos, eltérő fejlődésű gyermek gondozása otthoni környezetben elnevezésű román modult. A modul kidolgozásában Gnandt Gábor mellett a Szent József Rehabilitációs Központ több munkatársa is részt vett, köztük dr. Kósa Attila Kálmán orvos, Bándi Andrea szociális munkás, Lieb-Nemes Andrea gyógypedagógus, Szabó Tímea gyógypedagógus és Szátvári Emese Vojta-terapeuta, fiziokinetoterapeuta. 

A modul az Önállóság fejlesztési terület alatt található, és jelenleg 12 leckét, valamint 2 információs anyagot tartalmaz, a közeljövőben pedig további 4 leckével bővül majd. A leckék elvégzését 8 videóanyag, számos kép és grafika segíti. Mielőtt a nagyközönség számára is elérhetővé vált, a modult 21 személy/család tesztelte. A gyógypedagógus tájékoztatta a résztvevőket a modul tesztelésének eredményeiről is. 

Soltész György, a Centrum Liberta projektmenedzsere a Finommozgás fejlesztési területen belül elérhető, szlovák nyelvű Finommotorika-fejlesztő leckék mozgáskorlátozott gyermekek számára című modult vázolta fel az érdeklődőknek. A modul fő célcsoportját gyermekkori agyi bénulást szenvedett 0–9 éves gyermekek képezik, akik rehabilitációjának terén a központ nagy tapasztalattal rendelkezik. A modul jelenleg tíz leckéből áll, melyekhez kép- és videóanyag is készült. A szülők részéről eddig kapott visszajelzések szerint a leckék színt vittek mindennapjaikba. 
Az esemény végén a házigazda Gnandt Gábor felkérte a résztvevőket, hogy készítsenek és töltsenek fel fejlesztő anyagokat az edumodul.hu platformra akár magyar, akár román nyelven, és használják a felületet a hagyományos, szemtől szemben zajló terápiás foglalkozások változatossá tételéhez, illetve azok kiegészítésére.

SzFÚ