Szombaton délután dr. Kovács István budapesti történész is részt vett a Szamoskrassón megrendezett Bem-megemlékezésen, a helyi Bem József Általános Iskola tanulói bemutatták Elek György Erdély Magyarország kulcsa című egyfelvonásosát a Darvay-kúriában.

Szamoskrassón minden évben tartanak megemlékezést abból az alkalomból, hogy 1848. december 12-ről 13-ra virradó éjjel Bem tábornok az erdélyi hadsereg élén Szatmárnémetiből Nagybánya felé haladva, egy éjszakát töltött el Darvay Ferenc szamoskrassói kúriájában. Szombat délután négy órakor a Bem-szobor előtt kezdődött az idei megemlékezés, ahol Domokos Sándor polgármester beszélt a szamoskrassói Bem-kultusz kialakulásáról. Előbb emléktáblát állítottak, később Bem-emlékszobát rendeztek be, majd szobrot állítottak a tábornok emlékére, és róla nevezték el a helyi általános iskolát. Zarándokhellyé vált a Darvay-kúria, hiszen annak felújítása óta itt rendezik meg a legtöbb közösségi találkozót. Az itt zajló rendezvények szervezésében nagy szerepet vállal a helyi Bem József Általános Iskola tanári kara és diákközössége, így volt ez szombaton is. A megemlékezés első része a Bem-szobor megkoszorúzásával ért véget.

Előadás Bem Józsefről

A Darvay-kúria alagsorában lévő közösségi teremben dr. Kovács István történészprofesszor Bem tábornokról tartott előadást. A neves történész a „Bem tábornok. Az örök reménység hőse” című könyvéről, az abban található kutatási eredményeiről beszélt. Az elhatározás, hogy könyvet írjon Bemről, az egyetem elvégzése után, 1968–as erdélyi útja során fogalmazódott meg benne, akkor, amikor Kolozsvártól Szászsebesig bejárta autóstoppal Bem 1849. januári, február elejei, dél-erdélyi hadjáratának útvonalát. A könyv megírása során iránytűként szolgált a már ismert szak- és emlékirat-irodalom, de elsősorban az újraolvasott és általa feltárt forrásokra támaszkodott. Ez lehetővé tette az eddig homályban maradt kérdések megvilágítását, mint például a moldvai orosz hadsereg jelenléte a Székelyföld szomszédságában már 1848 őszétől, vagy a magyar zászlóaljakban szolgáló román származású honvédek nagy száma. Kovács István évtizedek óta igyekszik megfejteni a nagy talányt: mi a titka annak, hogy Bem nem ismerte a reménytelenség fogalmát, a reménytelen helyzetet, amely egyént és közösséget lefegyverez, megadásra bír, szétzülleszt. Bem példája e tekintetben számunkra is nagyon tanulságos.

Az előadást követően kötetlen beszélgetés alakult ki az előadó és a résztvevők között. Felvetődött az a kérdés: igaz-e, hogy Bem tábornok hadserege negyvenezer román ember halálát okozta, ugyanis egy ilyen kijelentés alapján próbálták rábírni a szamoskrassóiakat, hogy távolítsák el a Bem-szobrot és az iskolának változtassák meg a nevét. A történész tényekkel támasztotta alá, hogy a vád alaptalan és nevetséges, elismerően szólt viszont arról, hogy a szamoskrassóiak kiálltak igazuk mellett.

Színielőadás

A megemlékezés második részében a szamoskrassói Bem József Általános Iskola volt és jelenlegi diákjainak műsora következett. Harmadik alkalommal mutatták be Elek György Erdély Magyarország kulcsa. Bem tábornok szamoskrassói éjszkája című egyfelvonásosát. Szereplők: Bem József (Boros Gergő), Darvay Ferenc (Nagy Balázs), gróf Teleki Sándor (Őri Patrik), gróf Andrássy Aladár (Kajtár Erik), Rózsi (Paku Kitty), Böszörményiné (Kocsis Evelin), patvaristák (Bozsó Gergely és Domokos Szilárd). Rendezők: Man Gabriella és Paku Fazekas Éva. Az előadókat hatalmas tapssal jutalmazta a közönség, melynek csak egy része fért be a közösségi terembe. Dr. Kovács István professzor gratulált a fiatal előadóknak, és további munkára biztatta őket.

A megemlékezést Kocsis Boglárka és Paku Kitty énekszáma zárta gitárkíséretben.