Díszes szarkofág, szkarabeuszok és más amulettek, múmiapólya és különböző kanópuszedényeket – megelevenedik egy csodálatos kultúra és civilizáció.

Február 19-én délután nyitja meg kapuit az ókori Egyiptom lenyűgöző és titokzatos világát bemutató vándorkiállítás, amely a Szatmár Megyei Múzeumban várja a látogatókat három hónapon keresztül.

A lebilincselően érdekes kiállítással és a bemutatásra kerülő tárgyakkal kapcsolatosan dr. Marta Liviu, a múzeum igazgatója és Ciprian Astaloş őskor-történész tartott sajtótájékoztatót, számtalan érdekes adalékot is belefűzve ismertetőjükbe. „Az ókori egyiptomi volt az egyetlen civilizáció, amelyben a vezető, azaz a fáraó nem az istenek leszármazottja, hanem maga az isten s épp ezért állt jogukban például leánytestvérüket és leányukat is feleségül venni. Minden szempontból kiemelkedő civilizáció volt, messze kitűnve az ókor népei közül – nem csak különlegesen jó és alapos építészeti, csillagászati vagy orvosi ismereteik, szinte tökéletesnek mondható állam és bürokrácia-rendszerük, fantasztikus túlvilág-hitük miatt - hanem például azért is, mert a férfiak is festették – szőrtelenítették magukat, nem csak a nők.” - fogalmazott a múzeumigazgató, hozzátéve: természetes, hogy szeretnék a szatmáriaknak is be- illetve megmutatni ezt a különleges világot.

Méghozzá eredeti tárgyakon keresztül, hiszen a múlt század fordulóján és az 1900-as évek elején különösen divatos volt Egyiptomba látogatni és onnan egy-egy (vagy több) ókori „emléktárggyal” hazatérni — amelyek aztán végül valamelyik múzeum tárlójában vagy kiállítótermében kötöttek ki. A mostani tárlat darabjai összesen kilenc múzeumból érkeztek Szatmárnémetibe (egy evezőst formáló faszobor és Oziris bronzszobra a megyei múzeum tulajdona): több tárgy - köztük a múzeum bejáratát őrző III. Amenhotep és hitvese, Tije 8,5 méteres, több tonnás szoborkolosszusa - Szegedről; a festett és hieroglifákkal díszített szarkofág Kolozsvárról, míg a múmia-részek Nagyszebenből. Mindezek mellett látható lesz még számtalan érdekesség, a rossz szellemeket elűző szkarabeusz-amulettgyűjteménytől kezdve Ámon-Ra vagy Hórusz és a többi isten bronzszobrain át a Felső-Tisza vidékén kialakított tőrön át, amelynek formája és díszítése az ókori görögök közvetítésével jutott el Egyiptomig.

S mivel az egyiptomiak számára különös fontossággal bírt a halál utáni, a túlvilági élet, az egyik teremben egy igazi sírkamrát is berendeznek: a csökkentett belmagasság és a sejtelmes fények mind a kamra-hangulatot erősítik a kézzel készített falfestmények pedig bemutatják az egyiptomiak túlvilágról alkotott képét és hiedelmeit is. Mindezek mellett látható lesz még több száz, a vallással és a királyi családdal, valamint a mindennapokkal, az egyiptomi írással, az orvostudománnyal és a balzsamozás technikájával kapcsolatos eredeti tárgy, szobor, amulett és ékszer is. De számos interaktív elem is várja majd a látogatókat: a vendégek számítógépes játékkal tehetik próbára ügyességüket, ókori ruhák másolatait vagy éppen királyi koronát próbálhatnak föl.