A történelem folyamán a legtöbb háború gazdasági okok miatt robbant ki. Az emberek a kezdettől fogva mindig szerettek volna jobban élni, bár nagyon sok ember volt és van ma is, akik megelégednének a minimális életkörülményekkel, ha biztosítva lenne számukra a békés nyugalom. Bizonyára a történészeket is elgondolkoztatná az a kérdés, hogy mikor volt a történelemnek egy olyan korszaka, amikor békés nyugalom uralkodott. A huszadik század második felének hidegháborús hangulata békés nyugalomnak számított ahhoz képest, ami most van. Az „Európa csendes, újra csendes…” Petőfi-sorok nem időszerűek, sokkalta inkább a félelem szaga érezhető. Gaál Mózes szavai sem időszerűek, aki azt mondta: „Gyáva az, aki fél, ha érezi, hogy igaz úton jár”, hiszen gyakran úgy tűnik, hogy éppen az igazaknak van okuk a félelemre. Ha belegondolunk abba, hogy az utóbbi években hány ártatlan áldozata volt a terrorizmusnak és az áldozatok között hány ártatlan gyerek volt, elszomorító adatokhoz jutunk. Az Iszlám Állam terrorcselekményeinek az oka többnyire a vallási fanatizmussal magyarázható. Náluk nem kerülhet terítékre az a kérdés: hogyan lehetne megtalálni a közös utat a békés nyugalom felé? Nem eshet szó arról, hogy kölcsönösen tartsuk tiszteletben egymás hitbéli meggyőződését, mert ők világuralomra törekednek. Ők nemcsak félelmet keltenek, hanem tesznek is azért, hogy megsemmisítsék azokat, akik nem állnak be a soraikba. Azzal kezdtem, hogy a legtöbb háború gazdasági okok miatt robbant ki. Ezeknek a háborúknak nemcsak áldozatai voltak, hanem győztesei is, akik hosszú évekre, évtizedekre meghatározták az élet menetét. A világ sorsát mindig a nagyhatalmak döntötték el és irányították, így van ez ma is. Ha a nagyhatalmaknak az lenne az érdekük, hogy megszűnjenek a terrorcselekmények és békés nyugalom legyen, képesek lennének megfékezni az iszlám támadásokat, képesek lennének véget vetni az új népvándorlásnak. Ez viszont nem érdekük. Jelenleg a kőolajkitermelés mellett a két legjövedelmezőbb üzleti ág a fegyver- és a gyógyszergyártás. Melyik nagyhatalom hajlandó lemondani legfőbb jövedelmi forrásáról, veszélyeztetve gazdasági és ebből származó hatalmi erejét azért, hogy békés nyugalom legyen? Ma is érvényes a filozófiai megállapítás: a cél szentesíti az eszközt. Ha a cél eléréséhez emberáldozatokra van szükség, akkor hadd legyen. Ha az emberek elégedetlenek amiatt, mert túl nagy a különbség az életszínvonal tekintetében, felcsillantják a felzárkózás lehetőségeit, elvileg adott az esélyegyenlőség, de a keret nem biztosított. Hogyan szól az Emberi és polgári jogok nyilatkozata? „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”

Elek György