„Ma elérkezett az a pillanat, amikor befejezem miniszterelnöki tevékenységemet a kormányban.” – fogalmazott hétfőn délután, a kormányülést követően Nicolae Ciucă. A kormányfő lemondását sokan közvetlenül a kormányülés utánra várták, ő azonban megvárta, hogy a pedagógusok béremelésről szóló sürgősségi rendelet megjelenjen a Hivatalos Közlönyben — mint ismeretes, két hete a koalíciós partnerekkel együtt abban állapodtak meg, hogy a május végére tervezett miniszterelnök-cserét elhalasztják a pedagógus sztrájk végéig. Ciucă úgy értékelte, hogy a tanügyi alkalmazottak bérének emeléséről szóló sürgősségi kormányrendeletek hétfői elfogadásával ez a célkitűzés, valamint a tanárok követelései is teljesültek, ugyanakkor kifejezte reményét: a szakszervezetek is megértik, hogy a kormány nem hozhat felelőtlen, populista intézkedéseket.
A leköszönő miniszterelnök rövid sajtónyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy csütörtökig beiktatják az új kormányt. Mint vázolta, megbízatását visszaadja a Klaus Iohannis államfőnek — ez azóta meg is történt —, majd megkezdődnek a kormányváltás előkészületei. Az új kormány beiktatásáig ideiglenes kormány fogja vezetni az országot, ügyvivő kormányfő pedig Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter lesz.
Miután köszönetet mondott munkatársainak, Ciucă nem vont mérleget kormányfői tevékenységéről, de megjegyezte: a nagykoalíciót egy politikai válság lezárása érdekében hozták létre, amelyeket további válságok követtek, és mandátuma idején sikerült megőrizni az ország stabilitását. „Vannak dolgok, amiket sikerült úgy megvalósítani, ahogy kellett, de olyanok is, amelyeket nem sikerült megoldani. Szerénytelenség nélkül mondhatom: sikerült szavatolnunk az ország stabilitását” – zárta nyilatkozatát.
A protokol szerint:
Ciucă a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között 2021-ben aláírt koalíciós megállapodás értelmében mondott le, abban ugyanis azt rögzítették, hogy a PNL, a PSD és az RMDSZ alkotta koalíció mandátumának felénél a PNL átadja a kormányfői tisztséget a szociáldemokratáknak, és néhány kulcsfontosságú tárca is gazdát cserél a két párt között — hogy két párt (a PNL és a PSD) közötti miniszterelnök-cserével alakuljon új kormány, először fordul elő Románia rendszerváltás utáni történelmében.
Az alkotmányos eljárás szerint Nicolae Ciucă kormányfő továbbította a lemondását az államfőnek, aki kibocsátotta a tisztség megüresedéséről szóló dekrétumot, majd a kormány működését szabályozó törvény szerint az államfő a kormány valamelyik tagját ügyvivő miniszterelnöknek nevezi ki az új kabinet megalakulásáig — ez nem sokkal korábban meg is történt.
Ezután az alkotmánynak megfelelően az államfő konzultációra hívja a pártokat az elnöki hivatalba — erre a tervek szerint kedden kerül sor —, és az egyeztetések után megnevezi a kormányalakítással megbízott miniszterelnök-jelöltet. A jelenlegi koalíció megállapodása szerint ez a jelölt Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke lesz.
A kijelölt miniszterelnöknek 10 nap áll a rendelkezésére bizalmi szavazást kérni a parlamenttől a kormányprogramra és a miniszterek listájára. A kormányprogramot és a miniszterek névsorát együttes ülésen vitatja meg a képviselőház és a szenátus. A parlament minősített többséggel szavaz bizalmat a kormánynak.
A házszabály szerint a bizalmi szavazás időpontjáról, illetve a képviselők és szenátorok összehívásáról a parlament összevont házbizottsága dönt. Az ülést a kormányprogram és a miniszterek listájának kézbevételétől számított 15 napon belül meg kell tartani. A miniszterjelölteket a bizalmi szavazás előtt együttes ülésen meghallgatják a képviselőház és a szenátus illetékes házbizottságai. A testületek véleményezik a jelöltek alkalmasságát a tisztségre. Negatív véleményezés esetén a miniszterelnök javasolhat egy új jelöltet, vagy kitarthat az eredeti jelölt mellett.
A miniszterelnök-jelölt a képviselőház és a szenátus együttes ülésén ismerteti kormánya programját és minisztereinek listáját, a parlamenti frakciók pedig kérésükre kifejthetik álláspontjukat az új kormány összetételével és programjával kapcsolatban.
A parlamenti vita végén titkos szavazásra bocsátják az új kormány beiktatását.A bizalmi szavazásról szóló parlamenti határozatot a két házelnök aláírásával továbbítják az államfőnek, aki kinevezi a kormány tagjait.
Az alkotmány szerint a miniszterelnök és a kormány tagjai az államfő jelenlétében egyenként leteszik a hivatali esküt. Az új kormány és a miniszterek mandátuma az eskütétel időpontjában kezdődik.
Ha ez ilyen egyszerű és döccenőmentes lenne …
Elvileg, s ha valóban betartanák a bő másfél évvel ezelőtti, 2021 novemberi paktumban foglaltakat, a miniszterelnök-csere olyan könnyedén és zajtalanul történne, hogy sokan talán észre sem vennék — ám Romániáról beszélünk, és a döccenőmentes cserével kapcsolatban jó páran már akkor kétkedően vonták össze szemöldöküket, amikor a paktum megíródott. Tegyük hozzá: nem is alaptalanul. A koalíciós megállapodás értelmében ugyanis nem csak Coilacu váltja Ciucăt a miniszterelnöki székben, de a politikai erőegyensúly megőrzése érdekében pár fajsúlyos miniszteri tárca irányítását is újraosztják egymás között szociáldemokraták és a nemzei liberálisok. Persze elvileg ezzel sem lenne semmi gond, de … A koalíciós egyezség értelmében a szállítási minisztérium irányítását a liberálisoknak kellene átvenniük, viszont Marcel Ciolacu (PSD) már bő hónapja elkezdte pedzegetni: szeretné megőrizni a közlekedési minisztérium élén pártja alelnökét, Sorin Grindeanut, aki szerinte „kiválóan” ellátta feladatát — tévedés ne essék, s nehogy azt higgye valaki, Ciolacut a pártbajtársiasság vezeti. Egyszerű politikai hatalomféltésről van szó. Azért szeretné mindenáron kormányzati tisztségben tartani Grindeanut, nehogy „fejére nőjjön” párton belül és (nyíltan vagy aknamunkával) veszélyeztesse pártelnökségét. Igen ám, de ha a fajsúlyos közlekedési tárca a PSD-nél marad, valamivel — és szintén fajsúlyossal — „kárpótolni” kell a PNL-t is, s az RMDSZ-es Cseke Attila vezette fejlesztési minisztérium igencsak megfelelő kárpótlási díj lenne. Az már csak hab a tortán, hogy a nemzeti liberálisok szatmári gyökerű nacionalista szárnya szerint az RMDSZ-nek nagyobb a súlya a kormányban, mint amennyi a parlamenti erőviszonyok alapján „jár neki”.
Marcel Ciolacu vasárnap jelentette be — pontosabban mondta ki sajtónyilvánosan —, hogy a jelenlegi fejlesztési és környezetvédelmi minisztérium helyett az európai forrásokért felelős és az energiaügyi minisztériumot ajánlják fel az RMDSZ-nek.
Kelemen Hunor Szövetségi elnök vasárnap, illetve hétfőn is megerősítette: ragaszkodnak a fejlesztési tárcához. „Természetesen nyitva hagytuk az ajtót, van helye a tárgyalásoknak. A fejlesztési minisztérium nélkül nem mehetünk tovább, de ha a kollégák akarják, akkor a környezetvédelemről is tárgyalhatunk” – mondta a parlamentben. „Múlt héten pénteken, az Állandó Tanács ülése után felhívtam Nicolae Ciucát és Marcel Ciolacut, tájékoztattam őket a döntéseinkről, az álláspontunkról. Így amikor tegnap (szerk. megj.: vasárnap) megkaptuk ezt a nyilvános ajánlatot, mindketten tudták, és Ciolacu úr is tudta, hogy mi az álláspontunk. Nem akarok spekulálni, hogy miért kaptuk meg azt az ajánlatot ilyen feltételek mellett, meggyőződésem, hogy az ő érdekük, a mi érdekünk, az ország érdeke, hogy végül is együtt folytassuk a kormányzást, de nem bármilyen feltételek mellett” – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Mint kifejtette: „Most természetesen Nicolae Ciucă miniszterelnök lemondása után lemond a kormány, és megkezdődik az új miniszterelnök kinevezésének parlamenti és alkotmányos procedúrája. Amikor Ciolacu urat kinevezik miniszterelnöknek, az ő felelőssége lesz a kormányalakítás, és várjuk, hogy elmondja, mit akar, milyen struktúrát, milyen koalíciót akar. Természetesen »nem hagytuk ott a tárgyalóasztalt«, de nem tagadom, hogy le lehet minket lökni a lépcsőn, hogy kevésbé akadémikusan fogalmazzak, de nem megyünk el, nem azért léptünk be a koalícióba 2020-ban és 2021-ben, hogy a mandátum vége előtt kilépjünk. (...) Én azt mondtam, hogy a fejlesztési minisztérium nélkül nem folytathatjuk, és ezt Ciolacu úr is tudja”
Szabó Kinga Mária