Szélesre tárt kapukkal várták a diákokat, köztük az örök megújulást képviselő, „kis” ovisokból „nagy” iskolások lett előkészítősöket, elsősöket.

Hosszú hetek csendje után vidám zsibongás töltötte meg élettel Szatmárnémeti egyik legnagyobb létszámú iskolájának, a fél évszázadon is túllépett Mircea Eliade Általános Iskola környékét és udvarát, ahová már jóval a hivatalos, 9 órai becsengetés előtt nagy csoportokban érkeztek a szebbnél szebb bokrétákkal „felfegyverkezett” diákok. A legmegilletődöttebbek természetesen a legkisebbek voltak, a „kis” ovisokból „nagy” iskolásokká lett előkészítő osztályosok, akik szüleik, nagyszüleik kíséretében, bizonytalanul lépkedve, kíváncsi-riadtan néztek körül egy-egy ismerős arcot keresve s ez csak akkor engedett fel valamelyest, amikor tanító néniik mellett felsorakoztak, csoportjuk jelvényével — virágokkal, csillagokkal és Hupikék Törpikékkel.

Elsőként Nastai Coriolan lelkész kért áldást a diákok szellemi gyarapodására, a tanerők munkájára és a szülők türelmére, majd Sălăgean Mariana igazgatónő üdvözölte az egybegyűlteket, a tanári kart és az idei tanévet 34 osztályban kezdő 800 nebulót. A minden diáknak sikeres tanévet kívánó Szőcs Péter városi tanácsos külön üdvözölte azokat, akik anyanyelvi oktatást választottak: „Kiváló döntést hoztak, a város egyik legjobban felszerelt, erős iskolájában minden lehetőség adott számukra a tanuláshoz, nem a tanárok vagy szüleik kedvéért, hanem önmaguk érdekében.” – mondta. Gyökös Ferenc aligazgató köszöntőjében úgy fogalmazott: bár az ősz az elmúlás évszaka, az iskola, minden iskola életében a fiatalodást jelenti, — s köszöntötte meleg szeretettel az iskolaudvarra tegnap még bátortalanul belépő előkészítősöket. „Érdemes tanulni!” – hangsúlyozta, kérve ugyanakkor a diákokat és a szülőket is, hogy vegyék komolyan a tanulást, annál is inkább, mivel a ebben a tanévben több határon átnyúló program részese a tanintézmény, melyek jövő nyáron jutalomtáborozással zárulnak.

Az üdvözlő szavakat, gondolatokat követően – hagyomány szerint – az előkészítő osztály apróságai az udvar közepére álltak, mintegy „bemutatkozva”, majd az osztálytermeikbe vonultak, és kezdetét vette a tanítónők ígérete szerinti „nagy kaland, melynek során megtanultok írni-olvasni-számolni”.

Szabó Kinga Mária