A Bayreuthi Ünnepi Játékok iránti érdeklődés mára páratlan méreteket öltött. A nagyjából egyhónapos rendezvényre évente 500 000 jegyigénylés érkezik a világ minden tájáról. Ebből maximum 58 000 igénylést tudnak kielégíteni. Jegyeket néhány éves előjegyzéssel lehet szerezni.

A zene és sportkedvelő polgár kapkodja a fejét. Minden most történik, jegyzi meg a mindenevő fogyasztó. Július 18-én Bayreuthban az Ünnepi Játékok számára épült palotában Richard Wagner operái emelték égbe földi lelkeinket, Londonban pedig ma a sport diadalának ünnepére gyújtják meg az olimpiai lángot. Egyik sem szoríthatja ki a másikat életünkből. Mi itt most az egyik lehetőségről szólunk, Bayreuth felé teszünk, mert oly ritkán esik szó környezetünkben a Bayreuthi Ünnepi Játékokról és Wagner Richárdról.

Bayreuth őrgrófság Németország frank kerületében. A bajor fejedelemség fővárosa majd megyeközpont, megyeházával a Majna parti városban. Vannak világhírű városok Bayreuthnál népesebbek és nagyobbak, de ez a kiválasztottak közé sorolható. Az 1746-ban itt épült Őrgrófi Opera az európai rokokó egyik gyöngyszeme. Az épületbelső nyújtotta látvány és a páratlan akusztikai élmény, amiben a néző-hallgató részesül, feledhetetlenné teszi a XVIII. századi remekművet.

Bayreuth több magyar személyiség és esemény által válhat vonzóvá számunkra is. Liszt Ferenc a Wagner villa tőszomszédságában bérelt lakást. Ide ugrott át apjához Cosima, innen hajtatott az Ünnepi Játékok színhelyére a Parsifal előadására a beteg Liszt 1886. július 23-án, és itt hunyta le szemét 1886. július 31-én. Itt várja a látogatókat korabeli dokumentumokkal és a „Szerelmi álmok”-kal a Liszt Ferenc Múzeum. Bayreuthban nyugossza örök álmát a város köztemetőjének kis mauzóleumában. Szürke márványlapja alatt 126 éve várja halhatatlan zeneszerzőnk, a feltámadás kürtszavát, mert „Tudom, hogy az én Megváltóm él” írja a vasráccsal elzárt Liszt-mauzóleum bejárata felett. Bayreuth Liszt városa is. Liszt azonban túlnőtt Bayreuth határain, a szó keresztény értelmében világpolgár, ami semmiképpen sem azonos a ma ismert és használt világpolgár semmilyenséget jelentő fogalmával. Liszt zeneszerző, római katolikus és magyar.

Liszt nem azért támogatta, szerette és tisztelte határtalanul Richard Wagnert, mert elvette lányát, Cosimát (ezért inkább orrolt rá), hanem a XIX. század nagy zenei megújítóját értékelte benne. Bayreuth Richard Wagner városa. Szépen rendezett, parkosított telken áll a Wagner-villa, mögötte pedig puritán sírdomb nagy szürke márványlappal fedve, felírat és mindenféle megjelölés nélkül. Mindenki tudja itt nyugszik Richard Wagner és felesége Cosima. Zarándokhely ez is akárcsak a Liszt-múzeum, vagy az Őrgrófi Opera.

Wagnert már 1870-ben foglalkoztatta egy olyan színház felépítése, ahol az ő operái kerülnek előadásra. Ilyen célra nem érezte megfelelőnek a győri származású karmester, Richter János javaslatát, a már említett Őrgrófi Operát. Gottfried Semper és Wagner tervei alapján épült fel a 380 méter magas „Zöld Dombon” a világhíressé vált Bayreuthi Fesztiválpalota. Hatalmas fák, gyönyörű, gondozott virágágyások, a város zajától távol eső romantikus paradicsomban áll a híres palota. A Fesztiválpalota, és ezzel a Bayreuthi Ünnepi Játékok, 1876. augusztus 13-án, nyitotta meg a kapuit a Rajna kincsével és a bizalmas barát, Richter János vezényletével. A II. világháború idején tönkre bombázott Bayreuthban a Fesztiválpalota sértetlenül maradt.

A wagneri-szentély bizony nem egy alkalommal volt nyitott újszerű elképzelésekkel érkező rendezők vendéglátására. Viták és botrányok sem kerülték el a Fesztiválpalotában színre került előadásokat. Sok esetben éppen a Wagner utódok rendezései váltották ki a közönség és a kritika egy résznek elégedetlenségét. Talán ez lehet a magyarázat arra is, hogy sokan ma is műhelymunkaként említik a Bayreuthban zajló zenei eseményeket.

Az operaénekesek legnagyobb álmai közé tartozik a Bayreuthi Ünnepi Játékokon való fellépés lehetősége. Több magyar énekest ért a megtisztelő meghívás, hogy Wagner színházában énekelhetett. Várnay Astrid, Sólyom-Nagy Sándor, Ilosvay Mária, Kónya Sándor, Bartos Rita, Kelemen Zoltán, Simándi József, Marton Éva nevét a legismertebbek sorából emeljük ki.

A Fesztiválpalotában minden idők legkiválóbb karmesterei vezényelhettek, néhány név következik közülük is: Richard Wagner, Pierre Boulez, Wilhelm Furtwängler, Christian Thielemann (jelenleg a fesztivál zeneigazgatója), Arturo Toscanini, Richard Strauss, Wilhelm Furtwängler, Herbert von Karajan (1951), Hans Knappertsbusch stb. A már említett Richter János mellett Ferencsik János, Solti György, Fischer Ádám, Melles Károly magyar karmesterek is kaptak megbízást bayreuthi vezénylésre.

A Bayreuthi Ünnepi Játékok iránti érdeklődés mára páratlan méreteket öltött. A nagyjából egy hónapos rendezvényre évente 500 000 jegyigénylés érkezik a világ minden tájáról. Ebből maximum 58 000 igénylést tudnak kielégíteni. Ha úgy döntünk, hogy 2013-ban a pihenőszabadságot a fesztiválon töltjük, jól döntünk, mert garantáltan magas művészi rangú eseményeknek lehetünk szem és fültanúi. A hosszú Wagner-operák felvonásai között hosszú szüneteket tartanak, amit a Fesztiválpalotát környező parkos-erdős „Zöld Dombon” kellemesen tölthet el a résztvevő. Mégis van egy nagy akadály: jegyeket néhány éves előjegyzéssel lehet szerezni. A belépőjegyek árát nem a mi zsebünkhöz szabták, amikor egyetlen jegy árát 160-260 euró között szabták meg. Mégis van egy elfogadható megoldás: a Bartók Rádió július 25-én bekapcsolódott a bayreuthi események közvetítésébe.

Csirák Csaba