A Nemzetközi Rákkutató Intézet szerint tavaly Romániában 98 886 új rákos megbetegedést jegyeztek: 53 881 férfinak és 45 005 nőnek kellett megbirkóznia a súlyos diagnózissal. Az 2020-as esztendő folyamán ugyanakkor 31 886 férfi és 22 600 nő veszítette el a harcot a gyilkos kórral szemben. A férfiak körében a tüdőrák (9030 eset, 16,8 százalék) volt a leggyakoribb, amit a prosztatadaganat (8055, 14,9 százalék) és a végbélrák (7607, 14,1 százalék) követett, de gyakori volt a hólyagrák (4147 eset, 7,7 százalék) és a gyomorrák (2703 eset, 5 százalék) is. A nők körében a leggyakoribb az emlődaganat (12 085 eset, 26,9 százalék) volt, amit a végbéldaganat (5331 eset, 11,8 százalék) és a méhnyakrák (3380 eset, 7,5 százalék) követett, valamint sokaknál diagnosztizáltak tüdőrákot (3092, 6,9 százalék) és méhtestrákot (2355, 5,2 százalék).

A daganatos megbetegedés nemcsak a test számára jelent óriási megterhelést, hanem a léleknek is. Ha a betegség kezelése alatt a páciens érzései és gondolatai is kitüntetett figyelmet kapnak, az nagymértékben javíthatja a gyógyulás esélyeit. A rákos megbetegedéssel küzdőknek viszont alig az 5 százaléka részesült szakember általi mentális támogatásban tavaly, annak ellenére, hogy ez rengeteget segíthetne abban, hogy megkönnyítse a páciens számára a saját állapotváltozásaihoz való alkalmazkodást. 

A pszichoonkológiai tanácsadás elméletileg ingyenes Romániában, és az onkológus szakorvosnak kellene továbbirányítania betegét a megfelelő szakemberhez. Az országban azonban nagyon kevés pszichoonkológus dolgozik, nem mindenütt valósul meg a rákbetegek pszichoszociális értékelése. A Roche Románia ezért most a Prof. Dr. I. Chiricuţă Onkológiai Intézet, a marosvásárhelyi Topmed, valamint a kolozsvári Amethyst Radiotherapy Klinika szakembereinek segítségével összeállította a pszochoonkológusok gyakorlati útmutatóját, amely hasznos eszköz lehet a romániai szakemberek kezében ahhoz, hogy javítsák a különféle rákbetegeknek nyújtott szolgáltatásaikat. A tehetetlenség és a reménytelenség érzésének oldása, az aktív betegszerep kialakítása a megküzdés alappillére, de ebben a megküzdésben a „főszerep” a kezelőorvosé. A pszichoonkológiai intervenciónak minden esetben az onkológiai kezeléssel való együttműködést kell támogatnia, hiszen a betegség kimenetelét legjelentősebben a hatékony onkoterápia befolyásolja. Pszichés panaszok, tünetek jelentkezése esetén az onkológus szakemberhez irányítja a pácienst, bátorítja a segítség elfogadásában. 

Mint írják, a rosszindulatú daganatos betegek pszichoszociális értékelése nem része az onkológiai rutineljárásoknak minden hazai egészségügyi intézményben, így jelenleg nincs lehetőség a páciensek mentális egészségügyi problémáinak időben történő felderítésére és a pszichoszociális válság kezelésére, beavatkozásra. A szorongást a betegség minden szakaszában szűréssel lehet felismerni, nyomon kell követni és dokumentálni kell, és minden beteget rendszeres időközönként fel kell mérni, hogy kiderüljön, történt-e változás.

A páciensek kérhetik — és a szakemberek erre is buzdítják őket — onkológus kezelőorvosuktól, hogy segítsen kapcsolatba lépni pszichoonkológus szakemberrel, a kezelés ráadásul ingyenes.

Bumbuluţ Krisztina