A koronavírus-járvány miatti kétéves kényszerszünet után a Bartók Béla Hagyományőrző Kulturális Egyesület szerdán délután a Láncos-templom gyülekezeti termében a nagymamák és édesanyák tiszteletére adott anyák napi műsort. A telt házas előadáson szinte minden korosztály fellépett — az előadók kicsitől nagyig más-más műsorszámmal fejezték ki édesanyjuk és nagymamájuk iránt érzett tiszteletüket és szeretetüket. Elhangzottak szavalatok, verses-zenés előadások, különféle népdalcsokrok, könyvekből idézett részletek, saját szerzemények, kórusművek és felemelő anyák napi énekek hangszerrel kísérve.

Az ünnepség Korda Zoltán, a szatmárnémeti Láncos-templom lelkipásztorának rövid, de annál sokatmondóbb istentiszteletével kezdődött, ami a műsor tematikáját figyelembe véve leginkább az édesanyákra összpontosított. A ráhangoló szertartás keretében egy előző anyák napi műsorra való visszautalás is elhangzott, amely során bebizonyosodott, hogy a gyerekek, ha veszélyt, bajt érzékelnek, mindig édesanyjukhoz fordulnak segítségért, azokhoz a személyekhez, akiknek a gyermekük iránti szeretete mindig megújul, mert Isten szeretetéből merítkezik.

Az istentiszteletet követően Bertók Béla, a Bartók Béla Hagyományőrző Kulturális Egyesület elnöke vette át a szót, és őszinte boldogsággal köszöntötte a jelen lévő édesanyákat és nagymamákat, majd Korda Zoltán tiszteletes úr felemelő gondolatai miatti meghatottságát fejezte ki. Az elnök sajnálattal beszélt az utóbbi két év elmaradt előadásairól, majd a mostani, széles korosztállyal fellépő műsorhoz kívánt jó szórakozást a jelenlévőknek. Zárásképpen megköszönte a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. szívélyes támogatását, majd Schuller Elza tanárnőnek, az esemény konferálójának adta át a szót. A magyartanárnő köszöntötte a résztvevőket, röviden beszélt a fellépőkről és az esemény létrejöttéről, majd Vani Nórát, a szatmárnémeti Mircea Eliade Általános Iskola tanulóját szólította „színpadra”. A diáklány a műsor bevezetőjeként egy anyák napi ismertetőt olvasott fel, amelyből számtalan érdekességet tudhattak meg a jelenlevők.

Az ismertetőt a Rákóczi Ferenc Általános Iskola II. osztályos tanulóinak verses-zenés összeállítása váltotta, amit Reich Annamária tanárnő felkészítésében gyakoroltak be az ügyesebbnél ügyesebb kisdiákok. Az előadás keretében kiderült az is, hogy a Bartók Béla Hagyományőrző Kulturális Egyesület és a Rákóczi Ferenc Általános Iskola partnerkapcsolatban állnak egymással, ezért a szervezés sokkal gördülékenyebben ment, mint azt gondolták volna. A rákóczisok után újra egy eliadés diák, Nagy Abigél állt az édesanyák és nagymamák elé, aki Dsida Jenő-verssel örvendeztette meg őket. A Dsida-verset egy Wass Albert-vers követte, amit Lőrincz Csilla, szintén a Mircea Eliade Általános Iskola tanulója szavalt el. A szebbnél szebb szavalatokat egy más műfaj és korosztály váltotta: olyan elismert előadóművészek, akik a Művészeti Líceum volt diákjai és jelenlegi tanárok: Balaskó Balázs zongoraművész és Pap-Félegyházi Beáta opera-énekesnő.

A kettejük előadása több mint lenyűgözőre sikeredett, a közönség ámulatba ejtve hallgatta az anyák napi műsorra összegyűjtött dalokat. A minikoncert után Schuller Elza tanárnő olvasott fel egy rövid részletet Sütő András könyvéből, majd azt a harmadikos diákot, Bücs Pétert szólította, aki egy saját, általa írt mesével kedveskedett a jelen lévő édesanyáknak és nagymamáknak. A mese után a Bartók Béla kórus dicsőítése színesítette az ünnepélyt, majd Szabó Szintia Páskándi Géza- és Heltai Jenő-verseket szavalt. A szavalatok mellett az eliadés lányok — Vani Nóra és Lőrincz Csilla — által énekelt szilágysági népdalok is hangossá tették az egyre vidámabb termet, majd elhangzott Reményik Sándor Az ige című verse is Schuller Elza tanárnő szavalatában. Az anyák napi műsort Tamás Tibor citerával kísért népdalcsokra zárta, amihez végül a közönség is csatlakozott. Az esemény végeztével minden édesanya egy szál rózsát, a fellépők pedig egy-egy csokoládét kaptak.

Szabó Beatrix