Az őszi-téli szezon egyik leggyakoribb és egyben egyik legfertőzőbb betegsége a bárányhimlő (varicella). Az elmúlt hetekben egyre gyakrabban fordultak szakemberhez emiatt szatmáriak.

Az egyik leggyakoribb fertőző betegséget, a bárányhimlőt az idei év első felében 21 809 romániai lakosnál diagnosztizálták, köztük 106 szatmárinál. Szatmár megyében 2018 első felében 100 ezer lakosra 28,14 bárányhimlős megbetegedés jutott, az idei első hat hónapban viszont már 63,8 — derül ki a Népegészségügyi Statisztikák és Tájékoztatás Országos Központja (CNSISP) által közölt adatokból. A „szezon” pedig még csak most kezdődik, hiszen a szakemberek szerint a bárányhimlő főként az őszi-téli szezon gyakori fertőző betegsége.

A bárányhimlő (varicella simplex) az egyik leggyakoribb és legfertőzőbb, cseppfertőzéssel terjedő gyermekbetegség, amelyen a védőoltást nem kapott emberek zöme még gyermekkorában átesik. A betegség kialakulásának fő időszaka a 3 és 10 éves kor közötti időre tehető, de általában legkésőbb 15 éves korig megtörténik. A csecsemőkori és felnőttkori megbetegedés ritka, de előfordul: az újszülöttek például ritkán betegszenek meg, mivel amennyiben édesanyjuk már immunitást szerzett, az anyatej révén védettek.

A betegség nagyon ragályos, ezért különösen zárt gyerekközösségben hamar elterjed a fertőzés. A lappangási idő 14–21 nap, azaz a fertőzést követően két-három héten belül biztosan jelentkeznek a tünetek. Az első himlős hólyagok megjelenése előtt 1–2 nappal a beteg már fertőz, és ez a hólyagokat felváltó pörkök leeséséig tart.

A fertőzöttek 90 százalékán mutatkoznak meg a tipikus tünetek: a kis piros, nagyon viszkető pattanások először az arcon, a hajas fejbőrön, a törzsön, a hason szoktak kiütni, majd az egész testet elboríthatják. A hólyagok a szájnyálkahártyán is megjelenhetnek, ez okozhatja a beteg gyerek étvágytalanságát. Majd a gombostűfejnyi, bőrből kicsit kiemelkedő pattanások víztiszta folyadékkal telnek meg, közepük picit behúzódik. Ekkor a kiütések már félreismerhetetlenül bárányhimlőre vallanak. A hólyagok lassan zavarosakká válnak, később pedig barnás, fekete pörkök fedik azokat, amelyek egy-két hét alatt nyom nélkül leesnek. A bárányhimlő általában az első héten lázzal jár. Ha a beteg nem vakarja el a pattanásokat, akkor a gyógyulás általában zavartalan.

Ágyban, párnák közt

A betegség első hetében, addig, amíg a beteg lázas, illetve amíg új hólyagok jelennek meg, ágynyugalomra van szükség. A kiütés szárazon kezelendő, ha viszket a gyermek teste, be kell hintőporozni. A körmöket le kell vágni és gondosan tisztán tartani, nehogy a kiütések elfertőződjenek. Szövődmény esetén a gyermekorvos utasítása alapján kell eljárni.

Biztos sok szatmári hallotta már azt, hogy a bárányhimlőn jobb minél hamarabb átesnie a gyermeknek, mert ezzel megelőzhető a felnőttkorban kialakuló megbetegedés. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a bárányhimlő szövődményekkel is járhat, éppen ezért a fertőzés elkerüléséért érdemes beadatni a varicella elleni védőoltást.

Mivel a bárányhimlőt csak egyszer lehet elkapni, aki egyszer már átesett a betegségen, vagy immunizálva van, nyugodtan látogathat varicellás beteget. A védettséggel nem rendelkező gyerekek és felnőttek viszont kerüljék a közvetlen kontaktust!

Súlyos szövődmények

A gyermekkori bárányhimlő a legtöbb esetben magától meggyógyuló, jóindulatú betegség, bár minden életkorban súlyos szövődmények is előfordulhatnak. Nagyon súlyos, végzetes lehet például a bárányhimlő a legyengült immunrendszerű személyeknél. Gyermekkorban a leggyakoribb szövődmény a hólyagok másodlagos fertőződése miatt kialakuló bőr- és lágyrészfertőzés. Ritka szövődmény a tüdőgyulladás, a májgyulladás.

Fokozott veszélynek vannak kitéve a bárányhimlőn gyermekkorukban még át nem esett, egyébként egészséges felnőttek, akik krónikus betegségben szenvednek, immunszupresszáns kezelés vagy betegség miatt immunhiányos állapotban vannak, vagy várandós édesanyák, valamint magzataik és újszülöttjeik.

Bumbuluţ Krisztina