Barabás Katalin biológus, kémikus, radioimmunológus, a biológiatudományok doktora. 1934-ben született Mikolában (született: Kállay Katalin). Felsőfokú képesítést a Bolyai Tudományegyetemen és a bukaresti egyetem fizika szakán szerzett. Munkahelye harminc éven át a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet volt. Munkája a betegek laboratóriumi vizsgálata volt diagnózis céljából. Közben tudományos kutatásokat is végzett, hatvan tudományos munkát írt egyénileg vagy társszerzőként, a dolgozatok hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg.

Barabás Katalin mindig is szeretett a gyerekek közelében lenni, és szenvedélyesen rajongott a könyvekért. Így jött az ötlet, hogy a nyári szünidő alatt szívesen foglalkozna gyermekekkel, tanítaná őket olyan dolgokra, melyekre az iskolában nincs lehetőség. 2013 nyarán a gyerekek a nyári szünet alatt naponta eljártak Kati nénihez, a szabadban tanultak, olvastak, megtanultak elboldogulni az internet segítségével az elektronikus könyvtárban, cserkészindulót tanultak. Köszönhető ez annak is, hogy mintegy 7000 kötetből álló saját könyvtára van Barabás Katalinnak, melyből a gyerekek bármit olvashattak.

„Az iskolában nincs zeneóra, nincs könyvtár, számítógép. Hogy lehet így magyar kultúrát ápolni, ilyen alapdolgok nélkül?” — tette fel a kérdést. Erre válaszul megalapították a Rákóczi Kulturális Egyesületet, mely ezenkívül más területeken is tevékenykedett. Bú Julianna vezetésével megalakult a mikolai asszonykórus, beindult a néptáncoktatás, az egyesület szervezésében citerázni tanultak az érdeklődők.

Barabás Katalinnak számtalan terve volt, ezek megvalósításához segítségre lett volna szüksége. Ez év nyarán telefonon keresett, hogy szeretne beszélni velem. Találkoztunk, a beszélgetést magnóra rögzítettem, de nem lett belőle újságcikk. Valami azt sugallta, hogy ne töröljem le, őrizzem meg ezt a beszélgetést. Barabás Katalin elmesélte, hogy segítségre lenne szüksége a Kölcsey család Mikolában eltemetett tagjainak a felkutatására, hogy ott emléket állítsanak nekik. Elmondta, hogy Kölcsey Bálint testvére volt Kölcsey Ferenc apjának, Kölcsey Péternek. Kölcsey Péter birtoka Álmosdon volt, a Kölcsey Bálinté pedig Mikolában. Barabás Katalin szerette volna kutatni a családfát, de az anyakönyv 1900 előtti részét elvitték Mikolából, ezért először azt kellene megtalálni, hogy azt hol őrzik. Azt a több mint három hektáros földterületet, melyen egykoron temető volt, Barabás Katalin fiai vásárolták meg, ezen a területen emlékjelet állítottak a Kölcsey családnak.

Barabás Katalin arról is beszélt, hogy miután kihalt Mikolában a Kölcsey család, jöttek a Galgócziak, akik Porcsalmáról származtak Mikolába. Barabás Katalin számára amiatt is fontos volt ez a kutatás, mivel anyai ágon ő is porcsalmi származású. Galgóczi Jenő segítette a nagyapját a földvásárlásban. Galgóczi Jenőnek volt két fia: István és Sándor. Galgóczi István volt Szatmár megye utolsó szolgabírája 1918-ig. Galgóczi Sándor az ököritói Németh Lilinek volt a férje. Mindkét testvér Mikolában van eltemetve. Az 1950-es évekig még létezett Galgóczi Antal sírja, de a kollektivizálás idején eltüntették a síremlékeket. A fejfákat csomóra hányták, majd eltüzelték.

Barabás Katalin anyagi támogatást is felkínált, ha valaki segít neki a temetőkutatásban. Ő már nem folytathatja a kutatásokat, de remélhetőleg ezentúl is lesznek Mikolában olyan személyek, akiket érdekel településük története, és nem hagyják abbamaradni Barabás Katalin munkáját.

Elek György