Mint egy összetett komolyzenei mű, amelyben folyamatosan kapcsolódnak be a különböző hangszerek, úgy jellemezhető a Kárpátok hegyláncainak kőzettani felépítése is. A külső flisövezet képezi a nyitányt, amit a mészkőszirtek öve követ befelé haladva, majd a kristályos öv folytat, aztán a legbelső rész, a vulkanikus övezet zárja a sort.

A 45 km hosszan nyújtózó Gutin hegység  (Munții Gutâi) kialakulását tekintve a miocén kortól a jégkorszak végéig alakult;változatosságát pedig a tektonikus lemezek mozgásának, robbanásoknak és vulkáni kitöréseknek köszönheti. Az aktív vulkáni tevékenységek idejében döntően andezites kőzetolvadék képződött, míg mellékesen kicsit savanyúbb dácitos jellegű. A nyugalmasabb időszakokban lávafolyamok és lávadómok, míg a robbanások ideje alatt piroklasztikus kőzettestek formálódtak.

A magmás folyamatot jelentős ércesedés követte. Az erózió megdolgozta felszínt, s így viszonylag kis területen nagyon változatos élőhelyek alakultak ki. A hegység legmagasabb csúcsának elnevezéséhez is legendás történek fűződik:
"Volt egy 25 év körüli férfi, akire az urak nagyon haragudtak, mert mindenüket elszedett, és a szegényeknek adta. Elfogni nem tudták, mert mindig lóháton járt. Ha üldözték, csak eldobta a kantárszárat, s a ló már tudta, hogy merre menjen. Egy hatalmas hegyen a barlangokban eltűnt a lovával együtt. Ez a hegy erről a lóról kapta a nevét, mert Gutinnak hítták.”
Ezúttal a Gutin hegység legkarakterisztikusabb és legizgalmasabb részét, a vulkáni gerincet alkotó sziklaláncolatokat látogattuk meg.

"Nosza, lendítsd meg magad olyan
légy, mint a csikó s hajrá! fel,
fel a hegyekbe, mind magasabbra!
Csak addig élsz, míg bátorít barangoló
kedved, míg izmaid bírják az iramot egyre
felfelébb; megállás nélkül menni, menni,
csavarogni, hogy élj teli tűzzel, s lásd
a vidám világot(...)" - Berda József: Vándorének

A Gutin hegység több művészt is megihletett. A híres szobrász Ferenczy Béni, édesapja a nevezetes Ferenczy Károly festőművész, Siegmeth Károly turistaíró, barlangkutató csodálattal és áhítattal emlékeztek meg a vidékről.
Romániában páratlan vulkáni képződményt alkot a Kakastaréj (Creasta Cocoșului) – Szekatura (Secatura)  – Kis Gutin vagy Három Apostol (Vârful Gutâiul Mic sau Trei Apostoli) és Gutin csúcsok (Vârful Gutâi) együttese.
Madártávlatból nézve leginkább egy kincseket őrző, mitikus sárkány alakjára hasonlít. A Kakastaréj jellegzetes sziklafalai alkotják a lény fejét, testének mintáját fedezhetjük fel a Szekatura változatos sziklaformáiban, míg hátának és farkának fogazott pikkelyeit láthatjuk meg a Gutin és Kis Gutin sorozatos pengeéleiben. S mi lehetne csábítóbb meghívó egy kalandvágyó, természet szerető embernek, mintsem utánajárni a vidék legendáinak, felkutatni kincseit és megszelídíteni a sárkányt.

Több oldalból is megközelíthetjük a sziklacsoportot. Követhetjük Pintye betyár útját a szerpentines Gutin hágón át, a legmagasabb pontig (ahol az emlékművet emelték). Majd a piros sáv turistajelzésen gyalogosan elindulva előbb az Ökörmezőre (Poiana Boului), majd a villanyoszlopok sorát követve, az Urak asztalát (Masa Domnului) érintve, érkezünk a Gutin hatalmas sziklaalakzatokkal díszített tömbje alá. De indulhatunk a sujori bánya mögül is, ahol az őrt álló fenyvesek között sétálva szintén az Ökörmezőre érünk, ahol az ösvények összefutnak.
A legismertebb útvonalak, melyek a sziklaegyüttes másik oldalát célozzák meg, felérnek egy történelmi időutazással.
A Nagybányától alig 35 km-re található Kapnikbányáról (Cavnic) indulunk. Az egykor virágzó bányaváros, most zord és megfáradt arcát mutatja. A bányák bezárása után megszűntek a munkalehetőségek és ezzel megállt az élet. A természet szépsége, s ezáltal a turizmus jelenti számukra a jelent és jövőt.

Az ásványmúzeum őrzi a kitermelés helyi jellegzetes kincseit, mint a pirit, szfalenit és galenit kombinációk, de találunk itt kalcitot, kvarcot, rózsaszínben és sárgás - barnán csillogó bányavirágokat, kristályokat is. Folytatva utunkat az 1034 méter magasban fekvő Nyeteda hágón át (Pasul Neteda) több lehetőség közül választhatunk. A kék kereszt jelzést követve a Gutin menedékház irányába indulunk, vagy a sárga sávot követve a sípályával szemben kapaszkodunk fel, esetleg a piros sáv jelzésen a hatótól bal irányba kezdjük meg az igazi gyalogtúrát. 

Bármelyiket is választjuk, számítani kell emelkedőre; ligetes erdőre; csíkban futó vékony ösvényre, mely a vonulatot követi; elburjánzott, összefüggő borókásra; áfonya bokrokra és főleg a csúcsok közelében meredek kaptatóra.
A Kis Gutin első csúcsaihoz érve viszont a kilátás kárpótol minden fáradtságért.
Közelben a Lápos lankásabb dombjai, távolban pedig a Cibles (vagy Széples), a Radnai- és Máramarosi havasok csúcsai. A hegy oldalában, mint valami cápafogak helyezkednek el a jellegzetes kitüremkedések. Haladtunk tovább a legmagasabb csúcshoz, az 1443 méter magas Gutin csúcsra. Innen páratlan körpanoráma fogad: előttünk a máramarosi medence középső része, balra fordulva Tiszakő, majd Cigánytető és Szaploncai hegyek.

Megjelenik az ösvény, mely a Kakastaréjig vezet. Távolban látható a Máramarosi havasokban a Pop Iván, a Radnaiban a Nagy-Pietrosz csúcsok. Utunkat a Kakastaréj sziklafalainál zártuk, hogy teljes legyen a gerincvonulat felfedezése, s valóban megszelídítsük a képzelt sárkányunkat. Gyakran térünk ide vissza, mert számtalan kincse, mindenkor elvarázsol.

Habarics Ilona