Rendhagyó — Szatmáron legalábbis nem túl gyakran előforduló — párosítású kiállítás nyílik augusztus 7–én, pénteken 13 órakor a képzőművészeti múzeumban (Vécsey–ház/Libertăţii tér 21. szám), amely a XIX. század végéről és a XX. századból származó családi fényképeket mutat be népviseleti darabok (de nem csak) társaságában, betekintést nyújtva a nemzetiségileg igencsak színes bánsági falvak világába.
A kiállítás Erdély legnagyobb magángyűjtőinek, Simona és Alexander Waldemar Megerle gyűjteményének értékeit mutatja be. A hosszú évek során gondosan összeállított gyűjtemény gerincét román és közép-európai népi kerámiák, népviseletek, használati tárgyak – többek között guzsalyok és fából készült merítőedények –, valamint egy gazdag családi fényképgyűjtemény alkotják.
A tárlat középpontjában a Bánságban készült családi fényképek állnak, amelyek a XIX. század utolsó évtizedeiből és a XX. századból származnak. Ezek a felvételek nem csupán portrék, hanem hiteles vizuális dokumentumok is, megőrizve — mintegy időkapszulába zárva — a hagyományos viseleteket, a családi kapcsolatokat, a társadalmi státuszt és a közösségi élet fontos pillanatait.
A műtermi fényképek különleges szerepet töltenek be a néprajzi és antropológiai kutatásban. Az öltözet, a testtartás, az arckifejezés, a díszletek és a kompozíció egyaránt fontos információkat közvetítenek a korabeli életmódról, a kulturális identitásról és a társadalmi változásokról — hiszen ne feledjük: anno a fényképek mindig valamilyen jelentős esemény kapcsán készültek, s egy embert életében legtöbb egyszer vagy kétszer fotográfiálták le.
A tárlat — amelynek kurátora dr. Mara Lobonţ Puşcaş, a Szatmár Megyei Múzeum néprajzi osztályának vezetője — arra hívja a látogatókat, hogy fedezzék fel a régi fényképek és a kiállított tárgyak mögött rejlő történeteket, amelyek hiteles képet rajzolnak a hajdani bánsági közösségek, nemzetiségek mindennapjairól és hagyományairól.
Szabó Kinga Mária