Szatmárnémeti

Bánhidy László emléktáblát avattak

A kétnyelvű emléktáblánál az Ady Endre Társaság, a Harag György Társulat, a Történelmi Vitézi Rend és a Négy Folyó Egyesület koszorúzott (Fotók: A szerző felvételei)
2022.03.14 - 10:30
Szülőháza falán emléktáblát helyeztek el Bánhidy László színművész, a Tüskevár és mindenki Matula bácsijának tiszteletére, aki ízig-vérig szatmári volt, beszéde ma is szívet melengető – hiszen az emlékezés a múlttal folytatott élő párbeszéd.

Egy korszak meghatározó alkotása volt a Tüskevár sorozat, amelyben Matula bácsi ikonikus alakítása egy egész generáció fejlődését befolyásolta. A Matula bácsit alakító színész, Bánhidy László Szatmárnémeti szülötte, akinek egykori szülőháza ma is áll, s e ház falára születésének évfordulóján, március 11-én emléktáblát helyeztek el. Pénteken a Szatmárnémeti Református Gimnázium dísztermében az iskola diákjai megtekinthették a Tüskevár néhány részét. A vetítés előtt Tóth-Páll Miklós, az Ady Endre Társaság elnöke, a Harag György Társulat örökös tagja, Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat igazgatója, Antal István-János, az emléktábla-kihelyezés ötletgazdája és Póti Eduárd, a gimnázium igazgatója mondott köszöntőbeszédet, Bessenyei Gedő István arra kérte a Szatmárnémeti Református Gimnázium diákjait, legyenek büszkék arra, hogy kiknek a nyomdokaiban járhatnak az iskola folyosóján — közöttük Bánhidy Lászlóra is —, majd felolvasta az egykor a filmben Tutajost megszemélyesítő Seregi Zoltán üzenetét, aki gyerekszínészből mára színházigazgató lett. Végül kiemelte: az emlékezés a múlttal folytatott élő párbeszéd, és hogy ennek részesei lehetünk ma, azért az olyan embereknek és értékmentő szervezeteknek tartozunk köszönettel, mint Tóth-Páll Miklós és az általa vezetett Ady Endre Társaság. 

Amíg nincs ember, addig nincs színész

hirek/2022/marciusu/14/banhidy.jpg
Délután 5 órakor a Vayai (Gabriel Georgescu) utcában álló egykori szülőház előtt gyülekeztek az érdeklődők, s Tóth-Páll Miklós rövid beszédében rávilágított, hogy megszeretjük Bánhidy Lászlót, ezt az ízig-vérig szatmári embert, akinek beszédét érdemes ma is meghallgatni a Tüskevárban, s ez ma is szívet melengető érzés. Elhangzott, hogy édesapja, idős Bánhidi Antal kataszteri mérnök, édesanyja, Nagy Teréz pedig tanárnő volt a Református Leánygimnáziumban. Idős Bánhidi Antal műszaki tanácsosnak öt fia volt: Elek, Antal (gépészmérnök, repülőgép-tervező), László (színész), Andor (festőművész, grafikus) és Pál. A Bánhidy fiúkat a Református Főgimnáziumban képezték és készítették fel az életre. Aki bővebb információkat szeretne megtudni Bánhidy László életéről, az a Harag György Társulat oldalán megtalálhatja azokat, ugyanakkor a Csirák Csaba által összegyűjtött emlékek, szatmári évei is elolvashatók a harag.eu oldalon. Bánhidy Lászlóval a 70-es évek végén Bujtor István készített interjút, amelyben nem beszél a szatmári fellépéseiről, ám feljegyzés van arról, hogy számos jótékonysági és színházi előadás alkalmával szülővárosában is láthatta a nagyérdemű. Az interjúban így fogalmaz: „El kell egyszer jutni addig, hogy az ember ember legyen, mert amíg nincs ember, addig nincs színész. (…) Ember próbálok lenni, de nem mindég sikerül.” 

Egy egész nemzet ismerte

Tóth-Páll Miklós köszöntőjéből az is kiderül, hogy 163 tévé- és mozifilm, illetve színházi előadás szereplője volt Bánhidy László, aki minden egyes általa megformált szakmát elsajátított a hiteles alakítás érdekében, s nem mellékesen vitézi rangot is kapott. Ezt követően került sor az emléktábla leleplezésére, melyet az Ady Endre Társaság, a Harag György Társulat, a Történelmi Vitézi Rend és a Négy Folyó Egyesület koszorúzott meg. A péntek délutáni eseményen elhangzott, hogy Antal István-János ötlete alapján valósult meg az emléktábla kihelyezése, amelynek megvalósításához Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere személyesen járt közben, hiszen beszélt az egykori szülőház jelenlegi tulajdonosaival, hogy ne legyen ellenvetésük az emléktábla kihelyezését illetően. „Bánhidy Lászlót egy egész nemzet szerette és ismerte. A mai Románia keleti részében, ahol a magyar televízió rendkívül fontos volt azokban az időkben, a 60-as, 70-es években nekünk nem jelentett mást, mint a kultúrának egy olyan lehetőségét, amelyről mások nem is álmodtak. Mindenki ismerte, mindenki szerette, szerinte az én korosztályomnak hozzá járult a szellemi fejlődéshez, a természetszeretetével, az egyenes jellemével és a becsületességével, és említsük meg azt az ízes beszédet is, amit innen, ebből az utcából vitt magával” — fogalmazott Antal István-János a táblaavatást követően. A Bánhidy család egykori szomszédai közül néhányan ma is élnek, s emlékezetes történeteket, anekdotákat mesélnek a család gyermekeiről. 
A kétnyelvű emléktábla Kovács Albert alkotása, melyre a Török Túri Tibor keszthelyi szobrászművész által küldött portré is rákerült.

Sógor Beáta