Az elmúlt napokban több, gyermekeket ért tragédia is megrázta a lakosságot. Az elmúlt héten egy felügyelet nélkül hagyott négyévest gázolt halálra egy jármű a Szatmár megyei Pettyénben, míg a múlt hét végén a Brassó megyei Szászugrán hunyt el két, véletlenül megmérgezett kislány. A pettyéni szerencsétlenségben a kisgyermek a helyszínen életét vesztette, miután nem teljesen tisztázott körülmények között elsodorta az út szélén egy platós jármű, a kiérkező rohammentősöknek pedig minden erőfeszítésük ellenére sem sikerült megmenteniük az életét.

Szombaton a Brassó megyei Szászugrán történt tragédia. Itt súlyos mérgezéses tünetektől szenvedő gyerekekhez és felnőttekhez riasztották a mentőket: három kislány, egy 7, egy 8, illetve egy 9 éves, az édesanyjuk, valamint a nagymamájuk a juhok féregtelenítésére használt, Tomoxan nevű vegyszertől lett rosszul. A helyszínre Maros megyéből is érkezett egy SMURD-helikopter. A gyermekeket szív- és légzésleállással diagnosztizálták a helyszínen, megpróbálták őket újraéleszteni, de a 7 és a 9 éves gyermek aznap meghalt, hétfőn pedig a 8 éves kislány is életét vesztette. Az anyát is kórházba szállították, a nagymamát a helyszínen részesítették orvosi ellátásban. A település polgármestere azt mondta az Antena3 televízióadónak, hogy az anya fejtetű elleni kezelésként használta az emberre kiemelten veszélyes vegyszert. „A kislányok tetvesek voltak, ezért az anyjuk bekente a fejüket ezzel a szerrel, és megtörtént a tragédia” — nyilatkozta a polgármester. Dr. Tudor Ciuhodaru orvos a tévéadónak nyilatkozva felhívta a figyelmet az eset kapcsán, hogy a hiányos egészségügyi nevelés halált okozhat; ha a különböző vegyszereket nem a rendeltetésüknek megfelelően használjuk, azzal haláleseteket idézhetünk elő. Minden vegyszert külön és elzárva kell tartani, gyermekektől távol — hangsúlyozta. Sajnos nem ez az első eset, amikor gyermekek kerülnek veszélybe vegyszerek miatt, és abban a kontextusban, hogy nincs egészségügyi nevelés, nem terjesztik a biztonságos felhasználás szabályait, egyre több ilyen esettel szembesülhetünk — emelte ki az orvos. Rámutatott ugyanakkor, hogy a vegyszeres mérgezés eseteiben is növeli a túlélés esélyét a gyors beavatkozás.

Gyakoribbak, mint gondolnánk

A gyermekkori balesetek, az ezekből adódó traumás sérülések, a mérgezések sokkal gyakoribbak, mint gondolnánk — derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet 2014–2018-as időszakot összevető statisztikájából. 2014-ben országszerte 67 340, 2015-ben 71 912, 2016-ban 78 497, 2017-ben 90 361, 2018-ban pedig 68 247 esetet jegyeztek a 0–19 év közötti korcsoportban.

2018-ban 100 ezer lakosra számítva 1351,6 traumás sérülés és mérgezés történt, a 0–19 év közöttiek körében ez az előfordulási arány 1667,4 volt: 0–4 éves kor közöttiek esetében 100 ezer lakosból 1005 volt érintett, az 5–9 évesek körében 1489,2, a 10–14 éves kiskamaszok körében 2222,6, míg a 15–19 éves korosztályban százezer személyre 1904,7 eset jutott. Szatmár megyében 2018-ban százezer lakosra számítva 1906,4 esetet jegyeztek.

Közúti és otthon elszenvedett balesetek

Tragikus kimenetelű balesetek a leggyakrabban a közutakon következnek be. Növeli a kockázatot a gyermek felügyelet nélkül hagyása, vagy felelősségvállalásra nem alkalmas személyre bízása, a közlekedési ismeretek, balesetmegelőzés oktatásának hiányosságai.

Gyalogosként gyermekekre, főként 3–6 éves kor között a kirohanásos, illetve hirtelen felbukkanás miatt bekövetkező balesettípus jellemző, melynek okai részben a korlátozott látómező, másrészt a látást korlátozó akadályok. A gyalogátkelő helyeken iskolakezdő gyermekeket gyakran érő gázolásos balesetek oka, hogy azokat a kisgyermek többnyire teljes biztonságot jelentő szigeteknek tekinti, és nem készül fel a váratlan helyzetekre. A felnőttek rossz közlekedési morálja és példamutatása pedig különösen fontos oka a gyermekkori közlekedési baleseteknek.

Az otthon elszenvedett baleseteknek sajnálatosan gyakori, a közlekedési balesetek után legtöbbször halálos kimenetelű, ugyanakkor szülői gondossággal a legkönnyebben elkerülhető típusa az égési sérülés. Míg az idősebb, serdülő korosztálynál a láng- és elektromos égést általában önmaguk okozzák (tűzgyújtás, benzinrobbanás, magasfeszültségű vezeték megérintése), a kisgyermekek a szüleik áldozataiként szenvedik el ezeket. Tipikus ilyen helyzet a reggeli kávéfőzés, az esti fürdő, a téli ünnepek disznóvágásai, kocsonyafőzés.

A torzító hegek életre szólóan korlátozhatják a gyermeket mozgásában, önellátó képességében. Azonban nem csupán a test, illetve egyes testrészek fizikai károsodása, hanem annak pszichés következményei is végigkísérhetik életét, önértékelési zavarokat, beilleszkedési, alkalmazkodási nehézségeket, munkaképesség-korlátozódást okozva.

Véletlen mérgezések

A véletlen mérgezések a legtöbbször a legkisebbeket érintik, és gyógyszerek, vegyszerek helytelen tárolásának, könnyű hozzáférhetőségének a következményei. A mérgezés figyelmeztető jele a teljes jóllét mellett hirtelen észlelhető furcsa viselkedés, aluszékonyság, ébreszthetetlenség, görcs, hányás, szokatlan szagú lehelet.
Mindennapjainkat számtalan mérgező anyag kíséri, amelyekről sokszor nem is veszünk tudomást. Méregnek nevezünk minden olyan anyagot, amely megfelelő mennyiségben és kellő idő alatt az élő szervezettel érintkezve az életfolyamatokat múlóan, tartósan vagy véglegesen megzavarja, így károsodást, betegséget, esetleg halált idéz elő. 

A háztartásokban gyakran történik mérgezés gyógyszerek, mosogató-, mosó-, tisztító- és fehérítőszerek, kozmetikumok, különböző vegyszerek használata során (barkácsoláshoz, növényvédelemhez alkalmazott vegyszerek, autóápolási szerek, benzin, fagyálló), alkohol, dohányáru kapcsán, mérgező szoba- és kerti növények, mérgező gombák elfogyasztása, mérgező gázok (szén-monoxid, klórgáz, kipufogógáz) belégzése által. Sajnos ma is sok véletlen mérgezéses eset történik, érdemes hát tudni, mit tehetünk a megelőzésük érdekében.

Lehetőleg ne használjunk túl sok és túl erős vegyi anyagot a háztartásban! A vegyi termékeket pedig mindig eredeti csomagolásukban, biztonságos, gyermekek számára elérhetetlen helyen, lehetőség szerint zárható helyen (szekrényben) tároljuk! A vegyszeres palackok, dobozok kupakját, tetejét mindig gondosan zárjuk vissza! A vegyi termékek kiürült palackját, flakonját ne használjuk fel más anyag tárolására vagy egyéb célokra! Élelmiszert soha ne tároljunk ilyenben!
Mindig olvassuk el a csomagoláson található címkét, a használati utasítást, és tartsuk be a biztonsági előírásokat! Véletlen kiömlés esetén gondosan tisztítsuk fel a kiömlött szert! Ne keverjünk össze vegyi anyagokat egymással, mert komoly kémiai reakció történhet.

Lehetséges, hogy a lakásban vagy kertben élő dísznövények között mérgezők is vannak. Gondoskodjunk róla, hogy a gyermekek ne érhessék el ezeket, sem magát a növényt, sem lehullott terméseit, elnyílott virágait! A magunk által szedett gombát mindig mutassuk meg gombaszakértőnek! A gyógyszereket biztonságos helyen, gyermektől elzárva tartsuk, és olyan adagolásban alkalmazzuk, ahogy azt az orvosi előírás vagy a tájékoztató tartalmazza! Kisgyermeket soha ne hagyjunk magára veszélyes anyagok, termékek közelében! A szén-monoxid-mérgezés megelőzése érdekében rendszeresen, szakemberrel ellenőriztessük a tüzelőberendezéseket, kéményeket!

TOXAPEL – a nap 24 órájában

Mindig tartsuk készenlétben azokat a telefonszámokat, melyeken segítséget hívhatunk! Ha megtörtént a baj, kérjük a mentőszolgálat segítségét a 112-es egységes segélyhívó számon, illetve a mentősök kiérkezéséig a fővárosi Grigore Alexandrescu Sürgősségi Gyermekklinika toxikológiai osztályától is kérhetünk tanácsot. A toxikológiai osztály (021) 210.61.83-as és (021) 210.62.82-es telefonszáma a nap 24 órájában tárcsázható. A TOXAPEL 1999 óta működik azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a szülőknek az elsősegélynyújtásban, amíg a mentőszolgálat kiérkezik, vagy amíg eljutnak bajba került gyermekükkel a kórházba. 

Bumbuluţ Krisztina