A Délnyugat-szatmári Helyi LEADER Akciócsoport tagjai Balaton-felvidéken vettek részt egy tapasztalatcserén, ahol megismerkedtek az ott működő LEADER Akciócsoport működésével és eredményeivel.

Nem a Balaton miatt mentek el, hanem azért, mert Balaton-felvidéken működik egy nagyon eredményes LEADER Akciócsoport — hangsúlyozta Toga István, a Délnyugat-szatmári Helyi LEADER Akciócsoport vezetője. Három ilyen akciócsoport van Magyarországon, ezek termékvédjegyi rendszerrel rendelkeznek, és tagjai az európai védjegyrendszernek is. Ez egy nagy dolog, hiszen a kis területen gazdálkodók termékeit látják el védjeggyel, ezeket a termékeket lehet árulni akár háztól, akár üzletekben. A kistermelők foglalkozhatnak primőr termék eladásával, biztosíthatnak szállást, működtethetnek kis panziót, turisták fogadásakor készíthetnek vendégasztalt stb. Toga kiemelte: azért mentek el a tapasztalatcserére, mert itt is ebbe az irányba akarnak elindulni. A magyaroknak van egy minőségi rendszerük, aminek meg kell felelni. Csak az lehet védjegyes, aki bizonyos követelményeknek megfelel. Van egy védjegyelbíráló bizottság, amely átlátható szabályok szerint dönti el, hogy mely termékek vagy szolgáltatások kapnak védjegyet. A térségben jelenleg kilencvenhét védjegyes termék van. Ahhoz, hogy ezt meg tudták oldani, van egy kis különbség az ottani és az itteni törvénykezésben. A Szatmár megyeieknek most az a feladatuk, hogy megtalálják azokat a hiányosságokat, amik visszafogják az itteni gazdák tevékenységeit, és hogy megoldást találjanak azokra.

Romániában nagy hiányosság az őstermelői jogszabály. Magyarországon például ez úgy működik, hogy van egy gazda, aki mondjuk disznókat tart. Nem sokat, öt-tizet. A gazda rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, amelynek alapján tud a piacon árulni. Nálunk hetven-nyolcvan százalékban olyanok rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal, akiknek nincs is földjük. A disznótartó levágja a disznót, elviszi a húsmintát ellenőrzésre. Turistaövezetben lakik, turisták jönnek-mennek. A disznóhúsból készít egy vendégasztalt, amit hivatalosan el lehet adni a turistáknak, semmilyen állami szerv nem szól bele. Nálunk csak az nyithat agropanziót, aki mezőgazdasággal foglalkozik. Arra nincs jogszabály, hogy az agropanzió tulajdonosa hogyan adhatja el hivatalosan azt, amit megtermelt. Magyarországon törvény szabályozza, hogy ha valaki foglalkozik valamivel, az hogyan tudja értékesíteni a végterméket. Így a turisták is jól érzik magukat, a termelő is megél. Nagyon sok falusi család ráállt a turistaellátásra: a zöldségből elkészítik a zöldséglevest, a tyúkból megfőzik a levest, a disznóhúst megsütik, a gyümölcsöt eladják frissen vagy feldolgozva. A másik érdekesség, hogy a Balaton környékén tizenkét üzletben is meg lehet vásárolni a védjegyes termékeket. Szépen be vannak csomagolva, rajtuk van a gyártó neve és az őstermelői szám. Ezek a termékek üzletláncokba is bekerülnek. Ehhez hasonló jogszabály nálunk is sokat segítene — vélekedik Toga István. Jelenleg azt kutatják, hogy ennek érdekében milyen irányba kell változtatni a jogszabályokon.

Elek György