A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét – akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt államfőnek -, titkos szavazáson, 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselők.

A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény tizenhetedik módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át. Baka András a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép államfői hivatalába.

Köztársasági elnökké választása után tartott beszédében a parlamentben a magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének. "Azért vállaltam a felkérést, mert úgy gondolom, Magyarország történetének olyan időszakához érkezett, amikor az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről való komoly gondolkodásra van szükség"
- mondta még el beszéde elején. A köztársasági elnöknek egy ilyen, ellentétektől feszített sokszínű közösség képviseletében mindig el kell ismernie a különböző nézetek legitimitását, a többségi és kisebbségi álláspontok megjelenítésének jogát. Az államfő feladata nem az, hogy mesterséges egyetértést teremtsen ott, ahol az valójában nincs, inkább annak a képviselete, hogy az eltérő nézeteket valló polgárok ugyanannak a nemzetnek egyenjogú tagjai
- jelentette ki a frissen megválasztott köztársasági elnök.

Hírszerkesztő
(Fotó: Magyar Péter közösségimédia oldala - szerkesztve)