Pénteken délután a közösségi média oldalán adta hírül a székelyföldi cég, hogy november elsejétől bezárja a debreceni, győri és hódmezővásárhelyi telephelyeit.
„Ennek okai: a csipszadó robbanásszerű növekedése, a forint ingadozása, valamit a sör jövedéki adójának a növekedése. Többéves működésünk során első alkalommal történik meg, hogy lelkes, becsületes kollégáktól kell megválnunk. Őszintén sajnáljuk. Több nap, mint kolbász!!!” — olvasható „közleményükben”.

A bejelentés, érthető módon, valóságos hozzászólás-cunamit idézett elő, s bár a hozzászólók egy része sajnálkozik a bezárások, és több száz dolgozó munkahelyvesztése miatt, nagyon sokan felróják a Csíki Sörnek az elmúlt időszakban  tapasztalt minőségvesztést — volt aki egyenesen ki is mondta: „De eljött az a pillanat is, amikor már magam részéről úgy éreztem, hogy az eltúlzott marketinget fizetjük meg az üveg sörök árában, nem a rendkívüli minőséget.” 
És rengetegen számon is kérik a manufaktúrától a pénteki, nem tisztességesnek tartott döntést, emlékeztetve őket a pár évvel ezelőtti, a „nagy” ellenség Heineken vörös csillaga körüli magyarországi botrányra, illetve a magyar  kormánytól munkahelyteremtésre kapott több százmillió forintnyi állami támogatásra. 

Mint ismeretes, 2017 tavaszán a magyarországi parlament tárgysorozatba vette a Semjén Zsolt és Lázár János által benyújtott törvényjavaslatot, ami betiltotta volna az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú megjelenítését, "és ezáltal lopakodó társadalmi elfogadtatása egyfajta legitimációját jelenti a diktatúrák korábbi szimbólumrendszereinek. Ez ugyanakkor nem kívánatos, sőt, kifejezetten káros a kollektív társadalmi emlékezet szempontjából". A javaslat szerint aki önkényuralmi jelképet kereskedelmi céllal felhasznál, megjelenít vagy ilyen jelképpel ellátott árut, szolgáltatást értékesít, bűncselekményt követ el. 
Az akkori magyarországi média szerint A magyar lapok szerint a javaslat hátterében a Heineken–Csíki-vita állhat, amely azután robbant ki, hogy a marosvásárhelyi táblabíróság megtiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását. A székelyföldi sör gyártóját a Heineken Románia perelte be, mert úgy vélte, ellopták szellemi tulajdonát (a holland multinacionális cég 2003 óta rendelkezett a Csíkszeredában gyártott Ciuc Premium sörmárkával, amelyet köznyelvben magyarul csak csíki sörként emlegetnek) — a Heineken végül megtarthatta ötágú vörös csillagát, annál is inkább, mert 1889 óta (jóval régebbről, mint ahogy az önkényuralmi jelképként ismertté vált) használja termékein ezt a jelzést, amelynek öt ága a földet, a vizet, a tüzet, a levegőt és a mágikus erőt szimbolizálja, amely jelkép a Heineken több uniós és magyar védjegyén is szerepel.

Ugyanakkor a Csíki Sör Manufaktúra pénteki bejelentésével kapcsolatosan egyrészt arról sem szabad megfeledkezni, hogy Magyarországon idén július elsejétől a nagyüzemi sörök esetében az adó az addigi 1620 forintról 1800 forintra nőtt hektoliterenként, függően attól, mekkora az ital tényleges alkoholtartalmi foka, ami nagyjából 10 százalékos emelkedést jelent. Másrészt pedig arról, hogy a magyarországi leányvállalat az elmúlt években folyamatosan rosszul teljesített, 2020-ban például nettó árbevétele 947 millió forintról 798 millióra csökkent, vesztesége ellenben 162 millióról 177 millióra nőtt.

Hírösszefoglaló