Tíz szatmárnémeti buszból háromban van légkondicionáló, a többi Transurban-jármű igazi kohóként üzemel ebben a forróságban, 40 Celsius-fok fölé is kúszik a hőmérséklet a buszokban a legmelegebb órákban.

Ugyanez van a távolsági járatokon is, kevés az olyan települések között közszállítást végző jármű, amelyikben hűtenék az utastér levegőjét. Szenvednek a sofőrök is, ugyanolyan melegben ülnek a vezetőülésben, mint hátul az utasok; amúgy sem könnyű dolog buszt vezetni Szatmárnémetiben, a kánikula még tovább rontja a műszakvégzés körülményeit. Az utasok igyekeznek árnyékban kivárni a megállókban, míg megjön a busz, mindig visznek magukkal vizet, és állva utaznak, mert úgy tűnik, mintha így érezhetőbb lenne a menetszél.

Negyvennégy közszállításra használt járműve van a szatmárnémeti Transurbannak, ezek közül tizenkettőben van működő légkondicionáló berendezés, kaptuk a tájékoztatást a városházáról; a többiben levegőkeringtető rendszer üzemel. Ez utóbbiakban, amelyekben nincs légkondi, igazi megpróbáltatást jelent az utazás ebben a kánikulai időszakban; a közszállítási vállalat mérései szerint a hűtés nélküli buszokban a déli órákra 35–42 Celsius-fokig is felforrósodhat a levegő. Egyes buszokban hőmérő is van az utastérben, így a buszozók maguk is láthatják, mennyire van meleg a járműben.

Falusi buszok

Nem jobb a helyzet a távolsági járatokon sem, alig van települések között járó busz, amelyiken lenne légkondicionáló. A városhatáron túlra ingázók még rosszabb helyzetben vannak, mint a Transurbant használó, városon belül közlekedő társaik, nem csak azért, mert több ideig tart az utazásuk, hanem mert nagyobbak a távolságok a megállók között, amikor a kinyitott ajtón keresztül kicsit szellőzhet a jármű. Közlekedésbiztonsági okokból sajnos a távolsági és a városon belüli járműveken is olyan ablakok vannak, amiket nem lehet lehúzni, de szerencsés esetben egy húsz centi magas ablak megnyitható, ezen keresztül áramlik be némi menetszél, megkavarva egy kicsit a benti, szinte megvastagodott levegőt.

Az utasok mellett a sofőrök is szenvednek; ha az utastérben nincs hűtés, akkor a még rosszabb szellőzésű sofőrfülkében sincs, ráadásul az óriási szélvédő miatt a műszak teljes ideje alatt perzseli a nap a volánnál ülőt.

Nyári praktikák buszozóknak

A Transurban csak egyszerű praktikákat tud ajánlani azoknak, akik ebben a melegben is buszoznak: ne álljanak a napon, amíg a buszt várják, húzódjanak árnyékba ott, ahol ez lehetséges! Ne siessenek a járdaszegélyen várni a megállóba kanyarodó járművet, mert volt már rá példa, hogy a nagy meleg miatt szédültek meg főleg idősebb utasok, és fennáll a veszélye, hogy a busz elé esnek. Mindig legyen víz a buszozni indulóknál, és öltözzenek szellősen, vegyenek fel világos színű ruhaneműket!

A busszal közlekedők is igyekeznek kibabrálni a nagy hőséggel, tegnap a megállókban várakozók közül többen is azt mondták, igyekeznek a reggeli, kora délutáni órákban megoldani buszozáshoz kötött teendőiket, mert olyankor még nincs annyira meleg; de még ilyenkor is vékony, nyári ruhákat öltenek magukra, legalább egy kis palack vizet tartanak maguknál, legyezőt visznek fel a buszra, és ha bírják, állva utaznak a légkondicionáló nélküli buszon, mert úgy mintha jobban járná őket a levegő.

 Princz Csaba