Szatmárnémeti

Babits Istenkereső versei

2013.10.18 - 10:40

A postModern Távlatok művelődési műhely újabb évadában az önismeret és az önértékelés témakörében október 17-én Kasztovszky László és Szilágyi Éva tartott előadást, amit vita követett.

 

A résztvevőket házigazdaként Vass Mária, a Református Gimnázium aligazgatója köszöntötte, majd Kasztovszky László, a fehérgyarmati Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettese Babits Mihály Istenkereső verseiről tartott előadást. Az előadó hangsúlyozta, hogy a művész mindig önmagát próbálja ábrázolni alkotásában, ugyanakkor a befogadó is önmagát keresi a műben. Babits is ezt teszi valamilyen összefüggésben: ember–Isten, lét–nemlét, szerelem stb. Az Istenkeresés egy örök harc, ami együtt jár az alkotó és a befogadó önmaga megismerésével is. Babits keresztény világlátása nem annyiból áll, hogy bibliai elemeket dolgoz fel, álláspontja nem mindig egyeztethető össze az egyház látásmódjával, gondolatai egyetemesek és általánosak, de minden felismerése a hitre alapozódik. Babits az érdek minden gyanújától mentes költészetet gyakorolja. Költészetének korszakaiban más- és másként jelenik meg a keresztény világlátás, de mindig az emberi értékek tükrében. Verseiben összefonódik a szépség és a hagyomány: a keresztény hagyomány és az önmegismerésre való törekvés. Azt az életérzést ábrázolja, melyben benne van a lelki, az érzelmi és a tudati kép. A kereszténység nem más, mint a küzdelem azért, hogy az ember éljen, és boldog legyen. Babits nyíltan felvállalja a harcot, hogy eszményeit győzelemre vigye.

 

Irodalomoktatás

 

Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatója arról beszélt: hogyan válik a vers a megismerés forrásává. A vers élni tanít, hiszen kell valami fogódzó ahhoz, hogy önmagunkat teljesnek érezzük. Ha egy adott mű hatással van ránk, akkor az élet teljességével találkozunk. A továbbiakban azt fejtegette: mit tehet az irodalomtanár, hogy az irodalomtanításon keresztül feltárja az értelem és az érzelem közötti egyensúlyt. Minden magyaróra életre szóló kell hogy legyen. Egyre több országban marad el az irodalom tanítása, nálunk is viták kereszttüzében van az irodalomtanítás hogyanja. Fel kell ismerni, hogy az érték időtlen és örök, az érték vissza kell kapja az igazi rangját. Az egyházi iskola feladata a Krisztus példája szerinti nevelés, hogy a hit fényében láttassa a tudást. A szépséget mint teljességet kell megmutatni. Minden ember vágyik a szépségre, a teljességre és a tökéletességre, ami csak Istenközelségben érhető el. A továbbiakban a résztvevők véleményt mondtak az elhangzottakról, saját értelmezéseikkel bővítve ki a hallottakat.

 

 

Elek György