Veres Erzsébet, a Szatmár Megyei Könyvtár gyermekrészlegének könyvtárosa meghívására hétfőn Szátvári Emese Vojta-terapeuta tartott előadást kismamák számára a gyerekek mozgásfejlődéséről.

A Szatmár Megyei Könyvtár legújabb projektje keretében heti rendszerességgel meghívott szakemberek tartanak előadásokat kismamáknak olyan témákban, amelyek a gyereknevelés első évében érinti őket. Veres Erzsébet a Szatmár Megyei Könyvtár multimédiatermében párnákkal bástyázta körbe azt a játékteret, ahol kényelmesen elhelyezkedhettek babák és kismamák játékokkal, képeskönyvekkel körülvéve. A hétfői foglalkozáson a babák között a legkisebb négyhetes, a legnagyobb tizennégy hónapos volt. A gyerekek elfoglalták magukat a játékokkal és ismerkedtek egymással, az anyukáknak volt lehetőségük figyelni Szátvári Emese előadására és kérdéseket feltenni az előadónak, aki a csecsemők mozgásfejlődéséről beszélt.

A terapeuta elmondta, hogy egy csecsemő miután megszületik, szimmetrikusan kell tudnia fordítani a fejét jobbra-balra, viszont van egy aszimmetriás tartása, nem képes a középvonalban megtartani a fejét. Ez így történik hason is, háton is. Körülbelül négy-hat hetesen kezdenek el fixálni a gyerekek, tehát a szemkontaktust fenntartani, ugyanolyan mértékben jobbra is és balra is követik az előttük mozgó tárgyakat. Először három hónapos korban képesek szimmetrikusan megtartani a törzsüket, ha egy játékot mutatnak számukra a középvonalban, akkor megtartja a gyerek a fejét és mindkét kezével nyúl a játék után. Ezt hívjuk fantomfogásnak, itt a gyerek még nem tudja, hogy van keze, azt sem, hogy ő megfogta azt a játékot vagy nem fogta meg, hanem egyenesen a szájához viszi. Hason fekvésben is, háton fekvésben is stabilan három hónaposan fekszenek a gyerekek, három hónaposan képesek először szimmetrikusan könyökön támaszkodni, hason fekvésből és a fejüket szabadon mozgatni jobbra-balra. Ez egy erős mérföldkő a további felegyenesedéshez — hangsúlyozta az előadó. Négy és fél hónaposan könyököl először a gyerek egyik könyökével és kinyúl a kezével, hogy elvegyen egy játékot oldalról. Kell tudni, hogy négy és fél éves korig nem középről adunk játékot egy csecsemőnek, hanem oldalról, mert oldalról tud fogni először izoláltan. Háton fekvésben is oldalról kell adni a játékot négy és fél éves korig, mert akkor tudja megfogni, viszont a fogása még nem radikalizált, ami azt jelenti, hogy nem a hüvelykujj felé fogja meg és hajlítja el a kezét, hanem a kisujj felé, ez ebben a korban teljesen rendben van. Miközben megfog egy játékot, a lábujjait is behajlítja, mint ha azzal is fogna. Öt hónapos korban jelenik meg az úszás modell, ami azt jelenti, hogy a gyerek, ha lát egy játékot egy kicsit távolabb, akkor megpróbálja elérni, ha nem sikerül, akkor kitámaszkodik a tenyerén, de még nem tudja megtartani a magas pozíciót, ezért mindkét kezét kiveszi, ez az úszás. Hat hónaposan már elég érett ahhoz, hogy mind a két tenyerén, nyújtott ujjakkal támaszkodjon. Ilyenkor a törzs megemelkedik a gravitáció ellen, a medencéjét először tudja fenntartani a gravitáció ellen, ekkor kezdik el a hozzátáplálást, vagyis az etetést a tej kiegészítésére. Ettől kezdve képes a gyerek az állkapcsát három dimenzióba mozgatni, azaz előre-hátra, le-fel és oldalra. Ugyancsak hat hónapos korban indul el a háromdimenziós légzés, ekkor már az egész tüdejének a kapacitását ki tudja használni, eddig ugyanis csak hasi légzése volt a gyereknek. Hét hónaposan kezd el a gyerek kúszni, van, aki kúszik, van, aki nem, ez változó. Hét hónapos kortól van a rocking-modell, amikor feláll négykézlábra és hőcög előre-hátra. Ez nem a négykézlábnak az elindulási fázisa, hanem egy frusztráció, hogy nem tud eljutni a játékig. Hat hónaposan fordul meg először hátról hasra, nyolc hónapos kortól hasról vissza hátra. Nyolc és tíz hónap között alakul ki a négykézláb járás, ugyanekkor alakul ki a felülés és a felállás, persze ez a gyerek személyiségétől függően változik. Aki olyan személyiségű, hogy többet szeret matatni, az korábban ül, majd áll fel. Kimaradhatnak lépcsőfok a gyerekek mozgásfejlődéséből, ha egészségesek, nem jelent gondot, magyarázta Szátvári Emese, rámutatva ugyanakkor arra is, hogy ha van valamilyen kóros eltérés mutatkozik, akkor viszont mindenképpen be kell avatkozni. A gyerek tizenkét-tizennégy hónaposan kezd el járni, vannak gyerekek, akik tíz hónaposan már elindulnak. A mozgásfejlődési ritmust a gyerekek örökölik a szüleiktől. Azt kell megfigyelni, hogy a minőségi mozgások megfeleljenek a gyerek korának. Át lehet ugrani lépcsőfokokat, de ha van valami központi idegrendszeri probléma, akkor mindenképpen végig kell menni a mozgásfejlődési lépcsőfokokon, hogy ne legyenek problémái az iskolában írás-olvasáskor — mutatott rá a gyógytornász.