Beigazolódott, hogy szabotázs történt az Északi Áramlat I és II gázvezetékeknél szeptember végén, miután robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén – közölte a svéd ügyészség pénteken. Svéd és dán szeizmológusok mérései szerint a robbanások erőssége a Richter-skálán 2,3-as erősségű volt.
Az elvégzett elemzés robbanóanyag nyomait mutatta ki számos vizsgált objektumon” – írta közleményében az üggyel megbízott Mats Ljungqvist. Hozzátette: az összetett és átfogó nyomozás végén fog kiderülni, hogy meg tudnak-e nevezni gyanúsítottat az ügyben.

Nagy kihívást jelent a munka

A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat I és az Északi Áramlat II gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén észleltek sérüléseket. A javítás – pótlás soha nem látott kihívást jelent majd a szektorban működő cégeknek, az emberi szakértelem mellett összetett robotikát és ötletes műszaki megoldásokat igényel. A vezeték csövei 4,1 centi vastag acélból és 6–11 centi vastagságú betonból állnak, mindegyik szakasz súlya 24 tonna.

Megsemmisült csőszakasz

Az Északi Áramlat-I-et üzemeltető és a Gazprom orosz állami energiavállalat többségi tulajdonában álló Nord Stream AG is hasonló következtetésre jutott, miután kárhelyszíni vizsgálatot végzett. Ebből kiderült, hogy két, nem természetes módon létrejött kráter található az Északi Áramlat I mentén a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre. A kráterek mélysége 3 és 5 méter közötti. A kráterek közötti csőszakasz megsemmisült, darabjai pedig legalább 250 méteres sugárban terítették be a tengerfenéket.

MTI