A nyomok a kenti Folkstone tengerparti szegélyén kerültek elő, amikor egy vihar után új kövületek kerültek napvilágra. A nyomokat vélhetően ankylosarusok, robosztus, páncélos, élő tank külsejű hüllők, theropodák, háromujjú  húsevők, valamint ornithopodák, vagyis növényevő, madárcsípőjű dinoszauruszok hagyták maguk után.

"Először találtunk a folkstone-i formáció nevű kőzetben dinoszaurusz-lábnyomot, ami azért is rendkívüli, mert ezek lehettek az utolsók az ország területén, mielőtt kihaltak volna" - mondta David Martill, a Porthsmouthi Egyetem paleobiolgósua.
A maradványokat Philip Hadland, hastingsi Múzeum és Művészeti Galéria kurátora fedezte fel.

"Még 2011-ben vettem észre szokatlan nyomatokat. Úgy tűnt, ismétlődnek és csak arra tudtam gondolni, hatalmas lábnyomok lehetnek. Annak alapján, amit a geológusok vélnek az itteni sziklákról, valószínűtlennek látszott, de mikor további lábnyomokat kerestem, az apály segítségével még jobbakat találtam" - magyarázta Hadland.

A tudományos világot a Portsmouthi Egyetem szakembereivel végzett kutatások győzték meg, bebizonyosodott, valóban dinólábnyomok kerültek elő. Többségük elszigetelt lábnyom, van azonban olyan hely, ahol hat összefüggő, útvonalat mutató nyom látható.

A nyomvonal lábnyomai akkorák, mint egy elefánté, és valószínűleg egy ornithopodichnus hagyta őket maga után. Ugyanebből az időszakból Kínában került elő hasonló. 

A legnagyobb lábnyom 80 centméter széles és 65 centiméter hosszú, egy iguanodonszerű ősgyíké lehetett, mely szintén növényevő volt, akár 10 méteresre is megnőtt, két vagy négy lábon járt.

A tanulmány a Proceedings Of The Geologists' Association szaklap friss számában jelent meg, a lábnyomok közül néhány jelenleg a Folkestone Múzeumban látható.

MTI