A közszállításban kialakult káosz megoldását várják azok az utasok, akik vidékről ingáznak Szatmárnémetibe. A legnagyobb problémájuk az, hogy elkésnek az iskolából és a munkahelyről.

Szatmárnémeti három, magyar tannyelvű iskolájában több mint félezer tanulót érint az, ha változtatások történnek a buszok menetrendjében és a megállók engedélyezésében — a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium és a Szatmárnémeti Református Gimnázium diákjai közül ugyanis 504-en utaznak naponta be a városba a megye különböző településeiről.

A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumnak 130 ingázó tanulója van, a legtöbben Kökényesdről, Túrterebesről, Sárközújlakról, Lázáriból, Sándorhomokról, Szárazberekről, Egriből, Avasújvárosból, Erdődről jönnek nap mint nap a megyeközpontba. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban sincs ez másképp: az itt tanuló közel ezer diák negyede, 244 iskolás veszi a hátára az iskolatáskáját és indul a buszhoz korán reggel, hogy időben beérjen a tanórákra. Szinte nincs is olyan település, ahonnan ne ingázna egy-egy főgimnazista.

A Szatmárnémeti Református Gimnázium diákjai között szintén nagy arányban vannak az ingázók. Összesen 130-an veszik igénybe a különböző tömegközlekedési eszközöket minden hétköznap reggel, hogy Ákosról, Egriből, Amacról, Udvariból, Vetésből, Ombodról, Atyából, Szárazberekről, Lázáriból, Szatmárhegyről, Magyargéresről, Patóházáról, Szamoskrassóról, Halmiból vagy éppen Kökényesdről beérjenek időben, reggel nyolcra, az első órájukra.

Az ingázók számára a legnagyobb problémát az okozza, hogy az autóbuszok — bár elhaladnak az iskolákhoz közel lévő megállók mellett —, a legtöbb helyen nem állnak meg, emiatt a tanintézményüktől távolabb eső megállókban kell leszálljanak, így tíz-tizenöt perccel később érkeznek az iskolákba. Több autóbusz ráadásul az eddigiekhez képest amúgy is később érkezik a végállomásba, mert az újonnan kijelölt útvonalak miatt hosszabb utat kell megtegyen. Sokan attól is tartanak, hogy a nagyobb mennyiségű üzemanyag-fogyasztás miatt előbb-utóbb megdrágulnak az autóbuszjegyek és -bérletek. A vidékről ingázók nem igazán értik, hogy a városvezetés miért tesz különbséget a városi és a vidéki buszok között, hiszen mind a két kategória ugyanazokba az iskolákba és ugyanazokra a munkahelyekre szállítja az embereket, a faluról érkező munkások adója ugyanúgy a városi tanács kasszáját gazdagítja mint a városon élőké. Az élelmiszerpiacra érkezők a városon élők számára hozzák be a termékeiket, a városon élők nagy része pedig a vidéki buszokkal utazik falura rokonaihoz és ismerőseihez. Amikor megalakult a Metropolis-övezet, Dorel Coica, Szatmárnémeti polgármestere azt ígérte, hogy ennek az egyesületnek az egyik fő célkitűzése az övezetben történő közszállítás megoldása lesz. Găman Mihály, Pusztadaróc község polgármestere két beadványt is eljuttatott már Szatmárnémeti Helyi Tanácsához, melyekben felsorolta, hogy miért fontos annak a négy-ötszáz Pusztadaróc községből ingázónak, hogy legyen a nagypiacon autóbuszmegálló, de eddig még nem kapott választ, mint ahogy nem kaptak választ a más községekből a prefektúrához fordult panaszosok sem. Mindenki tudja azt, hogy rendet kell tenni a közszállításban, de abban is egyetértenek, hogy ezt úgy kell megoldani, hogy a Transurban Rt. érdekei helyett az utasokéi legyenek előtérben.

Bumbuluţ Krisztina

Elek György