'Három éve nincs érvényben lévő költségszabvány. Most a minisztérium azt javasolja, az európai uniós alapokból finanszírozott beruházásokra érvényes költségszabványokat alkalmazzák az Anghel Saligny keretprogram által előírt, országos finanszírozásból épített beruházásokra is, ott, ahol létezik ilyen uniós finanszírozásokra érvényes szabvány' - idézte az AGERPRES hírügynökséghez eljuttatott közlemény a minisztert.

A javaslat értelmében a vízhálózatok kiépítésekor az uniós finanszírozásból épített beruházásokra is érvényes költségszabvánnyal azonos árakat alkalmaznának, így a vízhálózat nem kerülhet többe, mint 1250 euró/kedvezményezett állampolgár. A szennyvízhálózat esetében a költséghatár 2500 euró/lakos. Az útépítés és útjavítás esetében nincs jelenleg használt költségszabvány az európai alapokból finanszírozott beruházásokra, ezért a fejlesztési minisztérium javaslata a 2010-ben meghatározott, de 2018-ban eltörölt árszabványokat veszi figyelembe, és kiigazítja azokat a Statisztikai Hivatal által közölt júniusi adatok szerint, hiszen azok számolnak az időközben globálisan megnövekedett építőanyagárakkal - mutatott rá a szaktárca vezetője. Így a községi út illetve a megyei út legtöbb 330.000, illetve 560.000 euróba kerülhet kilométerenként, a kerülőutak pedig, sávjaik számjának függvényében, legtöbb 2,12, illetve 6,34 millió euróba kerülhetnek kilométerenként.

Cseke Attila azt is elmondta: az Anghel Saligny-program szerint a minisztérium legtöbb 15 nap alatt megszabja a költségszabványokat a fent említett befektetésekre, a gázhálózatot érintő költségszabványokat pedig 30 nap alatt, az energiaügyi minisztériummal közösen fogja megszabni a fejlesztési szaktárca. AGERPRES