Az Európai Bizottság csütörtökön közzétett, a 2019-es fogyasztói körülményeket mutató eredménytábla szerint általánosságban csökkennek az Európai Unió egyes régiói közötti különbségek a tekintetben, hogy a fogyasztók tudatosabbak környezeti lábnyomukat illetően, több mint felük mérlegel környezeti szempontokat vásárlásai során.

Az eredménytábla főbb megállapításai szerint az éghajlat felmelegedésével és a globális műanyagszennyezéssel egyre többen vannak tisztában, a felmérés szerint ezért vásárlásaik során az uniós fogyasztók egyre nagyobb aránya veszi figyelembe a környezetre gyakorolt hatás szempontjait.

A kelet- és dél-európai uniós országok fogyasztói a leginkább, 59, illetve 57 százalékban környezettudatosak. A kiskereskedők egyértelmű többsége, 71 százalékuk gondolja úgy, hogy ágazatában megbízhatóak a termékek és szolgáltatások környezetbarát jellegére vonatkozó állítások.

Megállapították, hogy a fogyasztói körülmények Nyugat-Európában romlottak, de továbbra is javulnak az EU többi részén, így Dél- és Kelet-Európa egyre jobban felzárkózik az uniós átlaghoz. Ugyanakkor továbbra is jelentős a legjobban teljesítő Svédország (71 százalék) és legrosszabbul teljesítő Horvátország (53 százalék) közötti különbség.

Az eredménytábla szerint az uniós fogyasztók több mint 70 százaléka megbízik abban, hogy a kiskereskedők tiszteletben tartják fogyasztói jogaikat. Ezt a trendet tükrözi az is, hogy a kiskereskedők 70 százaléka szerint könnyű megfelelni a fogyasztóvédelmi jogszabályoknak. Ezenkívül az uniós kiskereskedők többsége pozitívan értékeli a fogyasztói és termékbiztonsági jogszabályok érvényesítését saját ágazatában. A legmagasabb pontszámokat a termékbiztonsági jogszabályok érvényesítése kapta, amivel kapcsolatban a kiskereskedők háromnegyede értékeli a hatóságok által végzett ellenőrzést.

Az online vásárló fogyasztók aránya 2018-ban 60 százalék körüli volt, és ez az arány folyamatosan növekszik az országok között tapasztalható igen jelentős különbségek ellenére. Dániában a fogyasztók 84 százaléka vásárol online, míg Romániában és Bulgáriában csak a fogyasztók körülbelül 20 százaléka. Ugyanakkor a fogyasztói bizalom sokkal kisebbnek bizonyult egy másik uniós országból történő, határokon átnyúló vásárlás esetén, mint a hazai online vásárlás tekintetében.

A fogyasztói körülmények eredménytáblája a nemzeti fogyasztói körülményeket követi nyomon az ismeretek és bizalom, a megfelelés és jogérvényesítés, valamint a panaszok és vitarendezés területén. Vizsgálja továbbá az uniós kiskereskedelmi piac integrációja és az elektronikus kereskedelem terén elért haladást is.

MTI